Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

lobbiek szinte kizárólagos házi készitásévei szemben túlnyomórészt specialisták készítményei lettek. Ezt Kapuvárott már nem váltotta fel másféle stilus. /Csak amikor Hövejen készítettek Kapuvárnak ilyenféle darabokat./ - A XI. sz. első évtizedeiben egyeduralkodó lett és ujabb változatokkal is gazdagodott a szabadrajzu himzés. 1920 körül a fehér ruhadarabokon kivül szines hétköznapi darabokat is elkezdtek hímzéssel disziteni. Azóta elmondhatják: "Slingőni mindenki tud, drukkolva". Ugyanis az uj technikát, a "jszej*élvhurkol.áj3t /laposhimzéssel vegyítve/ minden asszony megkedvelte és főleg ennek révén terjedt el az ügyetlenebbek körében az előnyomás, vagyis "drukkolás" /országos jelenség/. Több családnak ma is van 2-3 db, fába dolgozott fém "drukkoló" mintája, amit évtizedekkel ezelőtt vásárban vettek. Posztódarabra kent, megvizezett bolti kék por segítségével vitték a kelmére a mintát. - Egy színnel varrták ki a "pargetszoknyák" és ubbonok alját /16. ábra/,a"táncos bugyogót", kimenő mellényt, "pargetpurucot". Ezekhez fehér, kék, rózsaszín vagy lila fonalat használtak. A korábban csak fehér hímzéssel díszített zsebkendőt az 1940-es években az akkori női ing kézelőkhöz hasonlóan több színnel kezdték kivarrni. Az 1930-as években kisebb mértékben a ljrukhimz£s is elterjedt. A polgári iskolában az apácák tanították a "höveji hímzést" és a parasztlányok csináltak maguknak ilyen diszü "táncos kötényt". - A házi varrásban a varrógéppel himzés, a "_tüzé_s" csak egészen kis szerephez jutott. A XX. sz. elején kisfiúk festőkötényén szerepel pár színnel. Később gyolcs ingmellen készült egy sor "vizfolás" fehér cérnával, 1930-40 körül gyakran pirossal is. - Érdemes megfigyelni a színezés alakulását a hímzések történetében. Az ünnepi ruhadarabokon a fehér irányába mutat a fejlődés. Ez a tendencia a századfordulón érvényesült a legerősebben. Oka lehet egyrészt valamilyen vírosia-