Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

szek csupán piros szinnel készültek /14„ ábra/e Az 1920-as években kék szin is került a piros mellé /7. ábra/. Az 1930as évektől a kék helyett vagy mellett sokan zöldet is alkalmaztak /15. ábra/. Az 1940-es évektől pedig egyesek sárga fonalat is használnak, a piros és kék vagy a piros és zöld mellé harmadik szinnek. Mivel a kézelők diszitésének divatja gyakran változott, sokszor lefejtették a kézelőt és ujat varrtak föl a közben még el nem kopott ingre. A laposhimzések másik fajtája a kézelőkéhez hasonlóan nagy motivumu, de mindig csak fehér fonallal készül. Az ünneplő gatyán a subrika fölött helyezkedik el /12. ábra/, s vele együtt a "gatyavarrás" névvel illetik. Ez a fajta hímzés mindig vászon alapon szerepel, mert a gatya csak vászonból készül /a felnőtteké/. Feltehetőleg csak a XIX. sz. végén - a viselet általános cifrábbá válása idején - került ez a diszitmény a gatyákra, az idősebb subrika mellé. Kifejezetten a templomi gatyák disze. A Rábaközben másutt nem is díszítették ennyire a gatyát. A szabadraj zu hímzések másik fajtája "jtömö_tt_öl_té_s^sel készül /szálat fektetnek s levarrják laposöltéssel/, apró motivumokkal. Az előbb tárgyalt szabadraj zu himzésfajtánál nagyobb múlttal rendelkezik Kapuvárott. Ilyen stilusu a legkorábbi hímzett kapuvári ruhadarab, a fehér fejkendő disze, ami már a XIX. sz. közepén is inkább specialista készítmény volt, mint házi /1. a varrónőknél/. A férfiingek hímzése ezeket utánozhatta. A férfiing lehetett a második ruhadarab, amit szabadrajzu himzés diszitett. A régebbi vászoningek piros-fehér disze megjelenik még az őket felváltó gyolcsingek első példányain is /24., 25. ábra/, majd a specialisták kezén teljesen fehérre változott.

2 A régebbi kapuvári ruhahimzések tehát egyrészt szálszámolással készültek - ezek mellett aztán fellépett és nemsokára kiszorította elődeit a nagymotivumu szabadrajzu himzés - másrészt aprómintás szabadrajzuak voltak, melyek az e-