Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

-elvolt, de ott csak a templomin. /Viszont a XIX. sz.-i csornai gatyák és pendelyek oldalvarrása kötéssel, diszöltéssel készült. Kapuvárott ilyen technikára nem is emlékeznek./ ^ .^

e

£

e

ii

z

J:

ö

.ités általában piros fonallal készült. Talán még nagyobb multu, mint a szálvonás. NŐi vászoning kézelőn alkalmazták, kb. 1880-1890-ig /8. ábra/. Valószínűleg a korábbi "rábaközi" vánkoshéjak technikájának a folytatásai és utolsó állomásai ezek a kézelők. A XX. sz.-hoz közeledve kezd felbomlani a korábbi stilus: nagyobb öltésekkel lazább mintákat képeznek és fehér fonallal keverik a pirosat. 1900 körül már laposöltéssel készültek a piros-fehér kézelők, de még az alapanyag szálaihoz alkalmazkodva, geometrikus mintával /9. ábra/. Női ing kézelőkön, keresztelő pólyakötőn és vastagabb pamutból férfi gatyán is alkalmazták a szálszerinti "tekka-varrást". A XX. sz. első évtizedeiben még megtanulták néhányan a készítését. Az első sor jobbról kezdett, ritkán elhelyezett fogasöltésfélékből áll. Majd visszafelé haladnak, "ezt má nem kell varrni, csak tőtteni" - minden szálat kétszer átcsavarni. Több ilyen sort készítenek szorosan egymás mellé. Két-két sor közé, a kapott négyzetes hézagokba csomófélét is szoktak varrni, vagy kialakítanak különféle mintákat: "rózsa, darázsfészek". A szabadraj zu hímzés a gyolcs és más, könnyű, vékony kelmék jellegzetes dísze és a XX. sz. uralkodó himzésfaj táj a Kapuvárott. Egyik fajtája l_a_£Oj3himzés_se_l készül és meglehetősen nagy, növényi motívumokat alkalmaz. A XIX. sz. vége óta gyakori. Korábbi változatai már vászonnemün is megtalálhatók, pl. női ingváll kézelőjén. Egyik faja a már tárgyalt női kézelődiszek közvetlen folytatása. A rövid ideig szál szerint varrt laposhimzés 1900 után már nem követte az anyag textúráját. Néha már az utolsó vászon példányokon szabadrajzuvá vált /13. ábra/. A gyolcsingeken élte aztán virágkorát ez a stilus. A századfordulón ezek az ujabb tipusu kézelődi-