Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

"szattyán": finom, festett kecskebőr, - A szó oszmán-török jövevény /Bárczi &.

: 1963. 272./. "szerszám": 'Amivel felszerelnek, diszitenek ruhadarabokat' a/ horgolótűvel készült gombkötőmunka disz, 93. o. b/ gyári méteráru applikáció, 48. o. szoknyafélék: 265-270. o. alsó szoknyák: 120., 265-269. o. "bélűt szoknya": 267-268. o. felsőrészes szoknyák: 267-270. o. gyermek szoknya: 1. zubbony "kemény szoknya": 266. és 267. o. "vasalt szoknya": 146., 266. o. - A szoknya szláv eredetű /1530/; már másodlagos, 'posztóruha' értelemben vettük át /Kniezsa I.

; 1955./. "szoritó": tarkón kötött fejkendő, 1. a fejkendőknél. Szemléleten alapuló elnevezés a szoros megkötése alapján. sző; a finnugor szókészletbe tartozó szó /Bárczi 0.

: 1963. 20./. "szőr": 'gyapjúból, szőrből készült madzag, szövet stb.' gyakori népnyelvi alak. a

/ gyapjuszövésü madzag b/ lüszter "szűr": 117., 121-122. o.

373 - Esetleg szláv jövevényszó, a szürke melléknév rövidebb alakja /Kniezsa I;

: 1955./. szűcs: csuvasos török eredetű szó /Bárczi G.

; 1963. 296./. "tara": 291. o. és 106. ábra. - A far, fara szó változata, Rábaközszerte; jelentése: 'hátsó rész, toldalék', "tarka": karton, 37. o. "tászli": ruhadarab szegő pántja /pl. kézelő, derékpánt/. Országosan elterjedt, német eredetű. "testhöálló": 284. o. - Az ujjasnak ilyen szemléleti elnevezése több helyen megvolt a környéken. "tilámli": 50., 259. o. A "tulle anglaise" alakváltozata. "tilángli": 1. "tilámli"