Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

Szó- És TÁRGYMUTATÓ

1955./. "sarkantyú": 306; o. - A szó a "serkentő" mélyhangu párja /'amivel a lovat serkentik'/, "sarkos pólya": 260-264. o. "saru": 100., 118. o. - A szó vándorláskori török eredetű /Bárczi G.

: 1963. 47./. "sik": arany- v. aranyszinü fémszállal összesodort zsinór, vagy átszőtt textilia. Népnyelvi szó, ami a Dunántúlon kivül pl. Szegeden is megvolt a gombkötő szakmában /Bálint S.

: 1957./. "sikrojt": gyári fémszálas rojt-szegőcsik. "sikselem": 44-45. o.

209 "sikszerszám": fémszálas gombkötŐmunkáju paszománt, 1. "szerszám" a/ jelentésénél, "sipujju ing": 273-274.. o. "sóder": ujjasok kar alatti, külön szabott eleme, pl. 90. ábra. Rokonai lehetnek a hasonló jelentésű, Győr megyei zsóder

. j óder alakok, "söprüzsinór": sürürojtos koptató, ruhaszegéshez, 46. o. "süjszter": 109. o.

302 "sujtás szerszám": szines zsinórból kanyargós alakzatokba rögzitett gyári applikáció esik, 1. "szerszám" b/ jelentése. "süveg": 118. o.

34

^ Valószinüleg csuvasos török eredetű /Bárczi G.

: 1941./. "szalag": szalag, de korábban csak a keskenyebb fajtákat jelentette. - A szó a finnugor szókészletbe tartozik /Bár czi &.

: 1963. 20./. szalagfélék: 297-299. o. haj szalag: 299. o. "kis reguta szalag": 298. o, "márjás szalag": 297-298. o. "nagy reguta szalag": 298-299. o. szalmakalap: 98. és 290. o. "szapulás": 142-143. o.