Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

a legjelentősebb volt Brach Gáspár és Rosenthal Samu üzlete. Az 1930-as évek végéig elsősorban a helybeli, nagy tapasztalattal és szakismerettel rendelkező, ügyes beszerző kereskedők látták el Kapuvárt ruházati cikkekkel. Mesterségük öröklődött. Elődeikhez hasonlóan a XX. sz.-i kereskedők is "betanultak e» népnek minden házi viszonyába": egyrészt jól ismerték a helyi ruházati igényeket, a különféle diszitési eljárásokat, szokásokat; másrészt náluk is nagy szerepe volt a hitelezésnek /az első világháború után is/. A napszámos réteg tavasszal általában előre vásárolt a termés fejében a rőfösöknél. Fizetéskor a kereskedő járt jól, mert nagyobb árat számított. Kivéve azt a nem ritka esetet, amikor egyáltalán nem tudott fizetni a vevő. A vásárlások más része készpénzfizetéssel zajlott le. A "jó gazdáknak" módjuk volt rá, hogy pl. leányuk esküvő előtti bevásárlásait is egyszerre kifizessék. 1926-ban egy Varga Berta-lány az "ángyával" ment vásárolni, de édesapja is elkísérte, és annyi mindent vettek, hogy végül az apának még haza kellett mennie pénzért: 25 milliót fizettek. Az első világháború után is jártak még Bécsbe a rőfösök, az osztrák és cseh lerakatoknál személyesen elintézni a rendeléseket. Bár akkor már Budapestről is sokmindent beszerezhettek, az ottani külföldi lerakatoktól és hazai gyártmányok nagykereskedőitől. Az árucikkek is változtak az első világháború után. Bizonyos cikkek gyártása vagy behozatala megszűnt, ezeket más hasonlókkal igyekeztek pótolni és ujabbakat dobtak piacra. Az anyagellátásbeli változások a divatban is változásokat hoztak. A kereskedőknek segítségére volt a speciális helyi igények ellátásában a HAG /Handelsachtengesellschaft/ bécsi, majd 1930 körül budapesti, Erzsébet téri lerakata is. /Nemzetközi kereskedelmi szervezet, amely többek között a magyar népviseletek "tájjellegű" igényeit is számontartotta./ A kapuvári rőfösüzletek egyik fő cikke a rőf- illetve méteráru, a szőtt kelmék. /Kb. 1910-óta már méterrel mér-