Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

volt, kötényük pedig "néha lángszinü habos selyem", ami később nagyon kedvelt kötényanyag volt Kapuvárott. A parasztság első gyári készitésü ruhadarabja, a selyemkendő is korán feltűnt Gartán /1801/: "Négy selem keszkenyo".

187 Kifejezetten férfi ruhadarabként is viselték a környéken 1832-ben: egy Győr és Sopron megyében csavargó fiatal férfin volt "fekete selyem nyakkeszkenyő".

188 Az árucikkek más része, pl. a pántlika kiegészitő, diszitő elem. A csipke is az első gyári ruhadiszek közé tartozik. Kapuvárott egy 1812-ből maradt feljegyzés bizonyítja uasználatát: "Két Fehér Csipkés kötén" "Két Csipkés Keszkeny«".

189 1840-re a Rábaközben már elterjedtek a kapuvári viseletben később is kedvelt fémszálas diszek /aranyrojt, aranycsipke/. A járulékos elemek közül a lányok nyakára való "gránát vagy viaszgyöngy"-öt, a fiatal férfiak kalapjára való "csinált bokrétát" is a vándor kereskedők árulhatták a Rábaközben.

190 A XIX. sz. első felében más házalók is hozzájárultak a Rábaköz ruházati ellátásához: "Némelly divat- de leginkább konyhaczikkeket ... Bálisoktól /Wällisch, Dalmatán/ vásárolják, kik egy hát szekrényben egész boltot hordoznak."

191 Tehát a XIX. sz. első felében is már többféle gyári áruval egészíthették ki öltözéküket a kapuvári parasztok. Amellett, hogy helyben sokmindent megvehettek, a XX. sz. elejéig még Bécsbe is jártak nagyobb bevásárlásokra. Szekéren mentek, egy napra, s más dolgokat is intéztek /korábban pl. / 192 szénaeladást/. A gyári termékek aránya, fontossága 1870-80 körül e19S rősen megnőtt. Több rőfösüzlet

et alapítottak Kapuvá194. rott. A rőfösök elárasztották mutatós és drága árucikkeikkel a megnövekedett vásárlóképességü, tehetős gazdaréteget. Lassan az egész kapuvári parasztság használatából kiszorították a házi és kisipari előállítású anyagokat és diszitő technikákat is. Viselet szempontjából a századfordulón