Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

lus szerint dolgozzanak, Farkas beőr Csávállástul, hetven eöt pénz, Vidra bó'rtül, Harminc pénz, Nyusztul Harminczkét pénz, Nyesteül Euszon eöt pénz, Gerény beörteül, tizen két pénz, Roka beörteül, Tizen eöt pénz, Macska beörteül tizen eöt pénz, juh beörteül, tizenhat pénz, Hószu Bárány beörteül hat pénz, Boryeu beörteül, husz pénz." /A fölsorolt sokféle prém közül bizonyára csak az olcsóbbak szolgáltak a köznép ruházatául./ A szűcsök a környéken, "vidéken" vásárolták a 163 bőrt. A XIX. sz.-ban is nagyrészt maguk készítették ki a szőrmét. Timsó t használtak hozzá, mert az nem pusztítja le a szőrt. A századforduló óta már kikészitett szőrmét hozatnak Bécsből vagy Budapestről. A vargák is maguk állitották elő fölhasználandó lábbeliborüket a XVIII. sz.-ban. 1718-as szabályzatuk mutatja, hogy lúgos eljárással dolgozták ki a bőrt; "Az ollyatin ujf mesternek pedigh a* ki három Esztendőtt vándorlásbanis ki töltött, ... szabad légyen néki a» varga kádban, kit lúgosnak hinak, akár ökör s akár tulok bürt bevetni ..."

164 Valószínűleg a XIX. sz. elejéig foglalkoztak a kapuvári vargák bőrkikészítéssel, mig a tímárok meg nem jelentek. A csizmadiák korábbi gyakorlatában is van némi nyoma annak, hogy valamikor részük volt a lábbelibőr kikészítésében. A kapuvári céh 1713-as szabályzata szerint a remeklő ugyanis "tartozik a' karmasintis megfaraghny az melyből a» Remeket csinálya, és Szablya."

165 A "faragás" kifejezés mögött a bőrkikészítés utolsó simításait sejthetjük, azt még maga a csizmadia végezte tehát. 2. Az előállított alapanyagot más iparos használja föl /Kifejezetten alapanyag-előállító iparágak/ Tímár Tímár csak a XIX. sz. első harmada óta működött Kapuvárott, a XVIII. sz. közepén Würtenbergből Magyarországra