Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A KAPUVÁRI /ÉS GARTAI/ PARASZTVISELET - Előállítás és beszerzés

származott Mohi nevü timárcsalád egyik ága. Az egyik forrás szerint az első Mohi 1835-ben telepedett meg Kapuvárott és honosította meg a timáripart.

16

° Más forrás szerint 1830-ban alapították az első műhelyt. De az 1828-as összeírásban is szerepel már egy tímár! Mohi József tímárlegény pedig 1846-ban Jdbaházán kiadott vándorkönyve szerint 1818-ban Kapuvárott született, tehát már akkor lakott itt Mohi család. 169 Mohi József aztán Németországban vándorolt, 1851-ben Ka170 puvárott működött. w A XIX. sz. közepén Csornán is egy tímár volt. A kapuvári tímárok lábbelibőrt készítettek ki a csizmadiáknak /és talán a vargáknak is, akik őelőttük ezzel a mesterséggel foglalkoztak/. Mohi Bódog "timármester ur" az 1880-as évekre ugy meggazdagodott a környék sok csizmadiájából, hogy a templom bővitésére százakat adott, mig más iparosok és a parasztok csak pár forintot.

172 1885 körül üzeme bőrgyárrá fejlődött, ami 1910-ben bekövetkezett csődjéig működött. A lábbelibőrt "tyukszarral", "gubaliszttel" és timsóval dolgozta ki és mésszel szőrtelenitette. Üzletében bőrt, talpat, cipészkelléket árult a cipészeknek és csizmadiáknak. A kapuvári csizmadiák elsősorban a vásárokon szerezték be a bőrt a századfordulón. Oda ugyanis a környékből is jöttek un. "kis tímárok" és árultak. Az 1904-es vásártérképen még fél'sor jut tímároknak /1. ábra/. Hamarosan kiveszett aztán a timármesterség és a lábbelikészitők csak gyáraktól szerezhették be a bőrt. Szűrcsapó A szűrcsapó a szürszabók munkájához szükséges végszüröket állította elő. Nem tudjuk, hogy Kapuvár környékén hol működött ilyen mester.

173 Kapuvárott, Csornán 1828-ban nem volt és Sopronban, Győrben sem említenek szűrcsapót a XIX. sz.-ban. /A XIX. sz. végére a szürszabó mesterség is kihalt ezen a környéken./