Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

Az 18J0-es évek közepétől gyakori volt iskoláskorban. Elől pödréssel Sima hajfonat, középen elválasztott és a homlok fölött kétoldalt megsodort, "felpödört" hajjal. A XIX. sz. elejétől az 1870es évek végéig viselték a nagylányok /41. ábra/ és valószinüleg kislányok is. Oldalsó ággal kombinált Három mezőre osztják a hajat: fültől-fülig és homloktól metszve. Előbb a fül alatt készitenek egy-egy kis fonatot, az a "tikhusban font haj", amit a nyakszirtre vezetnek és a hátsó haj csomóval fonnak össze három ágból egy lelógó hajfonattá. Kb. 1840-70 között volt nagylányok hajviselete. Fel_ tűzött, hajfonat Patkókonty

, "kürtös haj" Középen elválasztották, elöl "táskásán" felpödörték a hajat a homlok fölött, hátul két oldalról 5-10 széles, lapos ágból egy-egy cifra fonatot készítettek, melyeket élükre állítva "kürtösen" tűztek föl /115. ábra/. 1880-1900 között nagylányok viselték, 1890-1900 között serdülök, 1890-1910 között iskoláslányok. Kerekkonty

. "cifrán kerékbe fölrakott haj" 1895-1900 körül jött divatba. (iartán kétféle módon készítették: /A leirás megfogalmazásának forrása Podmaniczky 4345/ a/ "rozmaringos

" /116. ábra/ Készítési technikája: Páratlan számú ág kell hozzá, 13-tól 23 ágig terjedhet egy-egy fonat szélessége, a ,haj vastagságától függően vagy tetszés szerint. ..."középütt két részre kellett osztani a hajat. Ezt a két részt megint két