Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

ékességként, hanem a szem egészségének megvédése céljából is hordják. A kislányok fülét egy-két napos korukban kifúrja a bába vagy egy öregassz ny és mindjárt belerakják a fülbevalót, a keresztanya keresztelői ajándékát. Gyürü

. "gyürü" Egyik fajtája egyszerű ezüst vagy arany "karikagyűrű". Ékszerként férfi is /51. ábra/, nő is viselte /45. ábra/ a IX. sz. eleje óta. Ilyen a jegygyűrű is. A századfordulón hordtak "gerezdes üstgyürüt". Az 1930-as években a napszámosok kedvelték az "üst pecsétgyűrűt". Másik fajtája, a "köves gyürü" csak női. 1914 után terjedt el. Kislánykortól viselik. A legények szerelmi ajándékként szokták hozni a lányoknak a búcsúkból. Az 1920-es évek óta a gazdagabb vőlegény a jegygyűrű mellé egy köves "kisérőgyürüt" is szokott adni a menyasszonynak, hogy ez tartsa a jegygyűrűt, hogy el ne vesszen. Ünnepen főleg a köves gyűrűkből többet is fölvettek egyszerre, nők egy-egy kezén 2-3 /45. ábra/, fiatal férfiak egy kezén 2 gyürü is volt. Hétköznap, munka közben nem viseltek gyürüt. Lányok esetleg egy-két karikagyűrűt hétköznap is tartottak a kezükön. Lánc

, "lánc" Vékony láncok a női nyakláncok. Kivül viselik a ruhán /44., 45. ábra/. Többnyire szentképes érmet, Mária-érmet akasztanak rá. A II. sz. eleje óta általános. Főleg fiatalok viselik. Szegényeknek csak ezüstből van és csak ünnepre. Gazdagoknak az első világháború óta szokott lenni egy ünnepi arany nyakláncuk és hétköznap viseltek ezüstláncot. Ujjnyi vastag ezüst és aranyláncok a legnagyobb gazdacsaládok nőtagjainak nyakláncai nagy ünnepre és a férfiak óralánca, amit főleg 1900-1920 között viseltek a mellényen /35., 51. ábra/. Érem

, "érem, érmecske" Szentképet ábrázol. Nyaklánc vagy Mária-lány szalag