Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

zött újra csak derékig érőket viseltek s a szalagok egy csomózol indultak. Az 1940-es évek táján /"pricses nadrághoz" ós gyakran már nem parasztos ruhához, pantallóhoz is/ újra bokáig értek a szalagok. b/ hajba - lányoknak A XIX. sz.-ban néha arany csipke is volt a haj szalagon. 1860-70 táján egy keskenyebb szalagból csokrot kötöttek a hajfonat tövén, egy szélesebtől pedig a hajfonat végén. Az 1870-es években már csak a fonat végébe kötöttek szalagot: piros, fehér, kék vagy rózsaszin, esetleg nemzetiszinü, 70-80 cm hosszú /41. ábra/. Hétköznap is viseltek "alábbvaló" szalagot a hajfonat ukb an. Kislányok hajfonatába a századfordulóig kötöttek szalagot, ha templomba mentek. Az utóbbi évtizedekben 10 éven aluli kislányok rövid hajába, a fejük búbjára kötnek egyszinü szalagot /35., 40. ábra/. B. £ksz_erjsk Fémből_ Fülbevaló

, "függő", női /82. ábra/ Emlékezet óta főleg "üst"-bői valót viseltek. Csak néhány gazdag nőnek volt aranyból is, azok az "üstöt" hétköznap viselték. A századfordulón legkedveltebb formája a "lencse függő", a "goló", aminek karikájára préselt félgömb van forrasztva. A csüngősek közül kedvelt a "zabszem" /45. ábra/. Az első világháború után terjed el a "kereszt" csüngő. Az 1930-as évektől kezdve köves fülbevalót is viselnek, "opál" vagy szines kővel /105. ábra/. Kapuvárott emlékezet óta minden nő visel fülbevalót, a legkorábbi, 1880 körüli fényképek is ezt mutatják. Nemcsak