Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

évig keskenyebb a szalagjuk, a felnőtt nagylányoké már szélesebb. Különösebb egyházi alkalma.-ckor szokás feltenni: "ujholdvasárnap", körmeneten, bucsun, fiatal lány temetésekor és utoljára mindenki a saját esküvőjén teszi föl« Mindenféle szabású és szinü templomias öltözékhez jé /53., 54. ábra/. d/ fejrevaldn, keskeny regruta-szalag, "kis reguta szalag" Kb. 3 cm széles nemzetiszínű szalagból alakított disz, sapkára vagy kalapra erősítve. A két lógó végén "pillangó, bodor, rojt". 1920 után már csak kirojtozták a végét /50. ábra/. Besorozott legények a sorozás utáni vasárnap kezdték viselni, mig el nem vitték őket katonának. A XIX. sz. végén ilyen volt mindig az ünnepi fejdiszük. A XX. sz.-ban, kb. 1935-ig ez csak kisebb ünneplő, "kólálló" lett. Széles szalag

, "pántlika" 4-10 cm széles. Alkalmazási köre: a/ fejrevalón, széles regruta-szalag, "nagy reguta szalag", "reguta pántlika", "hosszú pántlika" Tenyérnyi széles, az első világháború előtt főleg szines, rózsás szalagok, majd egyszinü /piros, sárga, kék, zöld, lila/ szalagok szolgáltak erre a célra, vegyesen nemzetiszínű szalagokkal. Ilyenből 10-20 szálat is rádolgoztak e

gy

_e

gy ünneplő kalap vagy sapka keskeny nemzetiszínű szalagjára. Az első világháború előtt a szalagok végét ugy kidiszitették, mint a női "csatoson": "pillangóval, gyönggyel,sikrojttal" és még az ajándékozó nevének kezdőbetűjét is rá szokták ragasztani arany papírból elkészítve; ujabban csak sima, esetleg fogasra vágott a szalagok alja /51. ábra/. A XIX. sz. legvégétől kb. 1950-ig viselték. Kimondottan nagy ünneplő, főleg templomi disze a besorozott katonának. A sorozás napján viselte először. A szalagok hossza eleinte 60-70 cm. Derékig, csípőig értek. 1900-1915 között földig érőt viseltek, köröskörül szépen elosztva a fejrevalón a sok szalagot. 1915-1930 kö-