Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

Készült "patyolat" alapon is, piros-fehér höveji himzéssel /28. ábra/. Ez és a fehér lyukhimzésesek szoktak lenni a "táncos kendők". Az 1940-es évek óta kisebb, 25 cm oldalú kendőket is használnak, "sifonból" valót, többszinü huroköltéses himzéssel /35. ábra/. Imakönyv mellé szokták fogni a nők. .Szalagok Hosszú, keskeny textildarabok. Keskeny szalag

, "szalag" 1-3 cm széles. Alkalmazási köre: a/ csuklón Egy-két cm széles, többnyire egyszinü "vaj sárga", esetleg piros vagy rózsaszin szalag. A XX. sz. elejéig szokás volt, hogy egy ilyen szalagot "bokorra" kötöttek a kisgyermek csuklóján. Születésétől 1-2 éves koráig viselte, főleg akkor, ha kivitték az utcára, hogy a "boszorkáink" meg ne verjék szemmel. b/ nyakfodron, vagy nyakon átkötve Kb. egy-két ujjnyi széles; piros, kék, zöld vagy rózsaszin falu, rózsás szalag, amit a lányok hátul kötöttek meg a nyakukon, s igy derékig lógott a két vége. Végeire varrtak egy kis "gyöngyszerszámot" vagy "pillangót", utóbb már csak cakkosan bevagdosták. Kb. 1890-1918 között viselték ünnepen "bokros inghez" vagy "totyához". c/ nyakon, Mária-lány szalag, "márjás szalag" Pár ujjnyi széles világoskék taftszalag, csúcsosra hajtogatva elől-hátul. Egyik csúcsát a hátuk közepén gombostűvel erősitik a ruhára. Másik csúcsára elöl Maria-érmet varrnak. Máriacellben "gyöngyös kép" is kerülhet rá /56. ábra/. Kb. 1905-1950 között viselték azok a 14 évnél idősebb lányok, akik a Mária-kongregáció tagjai voltak. Néhány