Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

népen is. A házasok csak nyári kabátként viselték, gatyához, kb. 1920-25-ig. A legények télen nadrághoz viselték. Dolmány

, "dómán", férfi 506 Szabását a 89. ábra mutatja. Korábban világoskék poszté. "Abaposztóval" bélelt és többnyire vattázott. Gombkötőmunka gombjai, átakasztója, zsinórozása, esetleg horgolt "szerszáma" és a géptüzése kékpiros-sárga. Emlékezet óta csak parasztok viselték, más rendbéliek nem. Házas emberek ünneplője. Télen nadrággal /43. ábra/, nyáron gatyával /34., 41. ábra/, vállravetve is riselték. Posztó vagy "sikselem" mellény és nyakravaló illik hozzá. A XIX. sz. eleje óta viselhették, eleinte kevesebb diszitéssel. Kb. 1900-ig volt divat. Öregek, jógazdák tovább is viselték, mig el nem kopott meglevő dolmányuk. Sötétkék, és fekete posztóból a századforduló óta készül. Feketét eleinte csak az iparosok ós a gartaiak hordtak. Az első világháború után általános lett. A sötétkéken eleinte "üstös szerszám" vagy "sikszerszám" is volt, 1910 után inkább csak fekete "szerszám" ós piros-sárga-zöld géptüzés diszitette. Utóbb már csak fekete zsinórral ékesitett, mint a fekete posztó dolmány is /46. ábra/. A hétköznapi dolmány anyaga a XX. sz. elejéig olcsóbb szövet, posztó, 1910-20 óta pedig "gerezdes bárson", gyereknek ünnepre is ilyen. Hátulcsukós niias

. "hátulgombolós majkó, kis majkó, rékli'\ gyermek Szabása olyan, mint a zubbony felső része /65. + 67. ábra/. Ujja, nyaka csupán szegett. Pólyásnak és zubbonyos korúnak köznapra "parget". Télen zubbony alá kettőt-hármat is ráadtak a gyerekekre. Az 1940-es évekig csecsemőnek ünnepre olcsóbb selyem /39. ábra/, amit "puppogóval, ruhaszerszámmal" diszitettek, mint a fejkötőt is. A gazdagok a XX. sz. elején 10-12 éves lányoknak ünneplőt bársonyból, bélelve csináltattak. Folyásnak, karonülőnek fehér pamutból, mintásán hor-