Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

szedve. A kézelő piros-fehérrel vagy pirossal hímzett. Hasitéka, kézelője gombbal csukódik. Kézelője gyakran két lyukba behúzott sodrott madzaggal, "ümögkötővel" záródik. Nagylánykortól viselik. A vászonból valót szokták a felsőrés^es pendely kiegészítőjeként viselni, a pendely fölött, hétköznap. Később hosszuing fölé vették. Nyáron csak pruszlikkal vagy melleses szoknyával viselték, akárcsak később a gyolcsból valót. A XX. sz.-ban ugyanis már csak gyolcsból készült ilyen ing. A gazdagok ünneplője már a XIX. sz. eleje óta ilyen lehetett. A XX. sz.-i gyolcs példányok eleje díszítetlen, kézelőjük hímzésén pedig kék és zöld szin is előfordul /7. ábra/. Készül himzés nélkül is, ilyenkor mellén, nyakán, kézelőjén fehér bolti csipke van. Ilyen formában az 1920-as évek óta divatos, ujabb szabású pruszlikkal viselik vasárnap délután. A gyolcs "kézelős ing" a "sipujju ing" vagy kézelős hosszuing fölé kerüi. Nyári hétköznapi kimenőre csak pruszlikot vesznek fölé /48. ábra/. Ünnepen "bokros inget" vettek a tetejébe, kb. 1930-ig. "Kézelős inget" az 1930-as évek végéig viseltek. Vállongombos ing

, "vállgombos ing, kerített nyakú ing, kerített ümög", női /szabása: 81. ábra/ Gyolcsból készül. Nyakán ós ujján bolti "kivarrás" díszíti. Ujjatlan változata is van. Kb. 1930 óta viselik, de csak kevesen, akik gazdacsaládból valók ós tanultabbak /pl. polgári iskolát végeztek/. Iskoláskortól kezdve hordják. Eleinte csak télen viselték alsó ingként. Amióta a "lekötős bluz" általános lett, nyárra az alá való. Előkók_ Előke

. gyermek

, "pajkedli" /68. ábra/ Fehér fonalból horgolt. Körül vastagabb szines gyapjúfonalat fűznek bele. 1900-1925 között pólyásgyermekek és