Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

FÜGGELÉK

Kapca

, "tekerő", "kapca" Kopott vászon- vagy gyolcsdarab. Nőknek télire "parget", esetleg elkopott hétköznapi fejkendőből.Csizma alá viselik, a lábra csavarva. Többnyire 70-80 cm oldalú. Az 59. ábra szerint csavarják a lábfejre. A két világháború között a lányok két kisebb /40-50 cm oldalú/ kapcát használtak., egyiket az ábra szerint alkalmazták, a másik volt a "bokatekerő", amit egymásután kétszer félbehajtva a bokájuk körül csavartak, hogy ne vessen ráncot az ünneplő csizmájuk torka. A nők ujabban harisnyát is húznak a kapca alá. 2. Rojtos szélű kendők Alkalmazási kör, megformálási lehetőségek: Tarkón kötött kendő

, "szoritó", női Anyaga "zseli" /hétköznapra és kimenőre/ vagy selyem, ujabban műselyem /"királszünü selemkendő", ünnepiés/. A szegények "szoritójának" csak két, egymás melletti oldala rojtos, a gazdagoké négy oldalán rojtos. Fésűre és "kis kobakra" egészen rákötik. Két vége hátul lelóg. Többnyire azonbah felkötik a fejbubra, pl. lakodalomban vagy vasárnap délután: 34., 45. ábra. Ha "pillangós kobakra" veszik, akkor előbb átlósan félbehajtják, majd tenyérnyi széles sávvá hajtogatva kötik fel, hogy a "kobak" látszódjon /60. ábra/. Templomban felső kendővel viselik: 61. ábra, lakecal orrban "esz szorítóban" vannak és felkötik végeit: 55. ábra. ill alatt kötött kendő

, "keszkenyő", női Az első világháború előtt az ünnepi felső kendők mind rojtosak voltak /a fehérhimzéseseket kivéve/. Rojtjuk eleinte hosszabb, majd rövidebb. Anyaga: posztó, "aba", liszter, selyem, ujabban bársony, gyapjú, "piheroj

tu". A drágábbakat asszonyok viselik, "selyemszoritóval" Ünnepen. Ilyen kendőt szokott ajándékozni anyósának és sógornőinek az uj menyecske. Főleg a bársonykendőkbe szoktak kis kendőt hajtogat-