Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS /A kapuvári - és gartai - parasztviselet korszakai a XIX. sz. elejétől napjainkig/ Elj3Ő_kor_zak__ a XII._s_._ele_é_tői az_1870-es_évekig Jelentős a dohány, majd más belterjes művelésű, növények /sörárpa, cukorrépa/ termelése. A kapuvári parasztság az osztrák piacra termelt szénát, hizlalt marhát. - Az uradalom érdekeivel egyre inkább ellenkezett a parasztság hajdú jogállása, megkezdődött a szabadság korlátozása. A parasztság tiltakozása 1826-ban lázadásban robbant ki. A mozgalom leverése után gazdasági, életszínvonalbeli visszaesés következett, főleg a nagyszámú zsellérség számára. - Az 1800-as évek elején a nyugati országrészeken s igy Kapuvárott is a korábban nagyrészt önellátáson alapuld paraszti ruházat nagy változáson megy át: me_j_d_nnek a kisipari e_s_g_ári_ke_s_i_é_ü_f^l^őruha-kelmék. A viselet alapja: anyaga cserélődik ki részben. Táji viseletekről, szorosabb értelemben vett "népviseletről" csak a Xel_s_3ruha _ _3zi_nte_ J^forradalmi_"_vált_o^á_a óta beszélhetünk, amidta már elég sok variácids lehetőséggel rendelkezik a ruházat helyi jellegzetességek kialakításához. A kapuvári népviselet első korszakában nagyobb tájon belül egységesek még az öltözetek. A XIX. sz. közepi leirások egységesen ismertetik a rábaközi viseletet. Uiváryné is igy véli: "Kapuvár, Csorna, Szany községek, valamint közvetien környékük /Marcaltő, Szárföld/ kisebb helyi eltérésektől eltekintve egységet alkot."

49

^ Kapuvár népének helyzete ekkor még sokban rokon a környező községekével /Garta, Vitnyéd, Babot, Osli/ és feltehetőleg viseletkulturájuk is közös. Beletartoznak a kor egyik legfejlettebb viseletcsoport-