Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

ünneplőkre jellemző a kötény. Sok népviselet, pl. a palócok eposzén a kivetkőzésig megtartják ezt a viseleti elemet. A kapuvári férfi viseletben gatyához általános lett, de nadrághoz ünnepre nincs kötény. A gyerekek zubbony

viselétéből a XX. sz. elejére elmaradt. A gyerekviselet is hamarabb polgárosul - és ez esetben racionalizálódik - mint a női. A kapuvári női viselet az ujjasos ruházathoz is mindvégig megtartotta az ünneplő kötényt /47., 61. ábra/. A környék több községében a teljes kivetkőzés előtt néhány évtizedig már nem hordtak női ünneplő kötényt: pl. Vitnyéden, Szanyban, az első világháború után. Ebben az időszakban Vitnyéd népviseletének fejlődése már erősen elkanyarodott a konzervatívabb Kapuvár és Garta viseletének útjától. - Tekintsük át most a kapuvári parasztság életének azokat az alkalmait, amelyeket a ruházat bizonyos ékesitő, jelölő elemekkel követ. /Részletesebb, tehát csak a női viseletben meglevő csoportosításban./ Kimenő alkalom A kimenő öltözék helyi neve: "valaha menő", "kólál1 ó". A kimenő ruházat az alapöltözéktől, munkaruhától kevéssé különbözik. Többnyire csak a jellemző darabok és a kiegészítők egy része van meg az adott öltözéktipusból. Az alkalmat a ruhadarabok jobb kivitele, díszítettsége /többnyire kézimunka, himzés/ jelöli. Általános jellemző a tisztaság, rendesság, szolid csinosság. A rend megkívánja az ilyen öltözéket, ha emberek között mozognak,járnak, tevékenykednek. - A nyáriak általában mezítlábas alkalmak. A kimenő öltözékeket az alkalom fontossá-ga szerint három csoportban tárgyalhatjuk, melyek három fokozatot is jelentenek: hétköznapi, átmeneti és ünnepi kimenő.