Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

Pl. szövetruhájuk sokáig csak a gazdagoknak volt, ők kezdték a "csatos" viseletét stb. Az első világháború után a divat irányítása a napszámosréteghez került át. A gazdagok viselete ak lóriban már azzal tünt ki, hogy szivósan ragaszkodott a régibb divathoz, az igazi kapuvárinak tartott viselethez. Jellemző lett a gazdagokra, hogy "oan elmaradiasan 1 öltöztek. A fiuk akkor kerültek felnőtt korba, amikor már kaszáltak. Ez után választhattak "kocsmai keresztapát" és fölavatták őket. Akkor már járhattak táncolni és lányokhoz. Ettől kezdve járt a legényeknek /teljes diszü/ vászongatya, kivarrott ing, "sikselem puruc", cifra posztéruha, "királszünü" nyakravaló. Az ifjú voltot bizonyos ruhadaraboknak a rendestől, szokásostól eltérő viselésmódjával is hangsúlyozni kivánták: a nyakravaló kendő sarkait "fölvágták innejd-onnajd" /41. ábra/, a kimenő és ünnepi kötény sarkát földugták /50. ábra/, esetleg rövidebbre kötötték /42. ábra/. - Ezek a viselési módok a XIX. sz. végéig a fiatal házasoknál is megvoltak, azóta azonban kifejezetten a legények öltözködésbeli megkülönböztető jegyei. A legények életének külön jelölt korszaka a "reguta" kor, az a néhány hónapig tartó időszak, ami be sorozásukkal kezdődik és addig tart, amig el nem viszik őket katonának.Ez nemcsak az ünnepi öltözéken jelölődött /51. ábra/, hanem a kimenőn is /50. ábra/. A házasságkötés fontos fordulópontja az életnek. Az ekörüli eseményeket változatos öltözékekkel ünnepelték meg a kapuváriak is. Kapuvárott a XIX. sz. vége óta paraszti viszonylatban elég későn szokás házasodni. A férfiak katonakor után nősülnek, a lányok 20 éves koruk táján mennek férjhez. Ez a tény a helység polgárosultságát jelzi.