Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

lyére és haza, vagy kinnhagyták a mezőn. "A vászonkötényt összegöngyölgettük, alajatettük a kupucnak, répalevelet tettünk rá, hogy ne kejjen reggel cepéni megint." A "dohányos püntőt" is kinn szokták hagyni a dohánykert kunyhójában. d/ Bizonyos munkák alkalmával nem /csak/ cserélnek ruhadarabokat, hanem az öltözék egyes elemeit a szokásostól eltérő módon viselik

. Az ilyen módositásokat közvetlenül a munkavégzés előtt szokták eszközölni. Legtöbbször akkor van szükség ilyesmire, ha vizben állnak. A férfiak kendermosáskor vagy fürdéskor nadrágot utánzó módon kötik föl kötényüket, közvetlenül a testükre. A nők kender- vagy ruhamosáskor rövidebbre kötötték fel szoknyájukat: derékben feljebb húzva, a csipőn körülkötött madzag vagy kötényük kötője segitségével. - Takarításkor, ha rossz szoknyát húznak a rendesebb fölé, akkor az alul maradó szoknyát és kötényt előbb feltűrik és a legfölső szoknya madzagjával rögzítik. Igy nem lóg bele a piszokba. A "szorító" lelógó végeinek felkötését sokszor azzal okolják meg, hogy akkor "nem lógott ugy le, ha az ember dolgozott, hajolt". Gyakorlati okokkal magyarázzák, hogy a csipkézett, köves vagy csüngővel ellátott fülbevalókkal szemben miért részesitik előnyben a kis, sima, "lencse függőt". "Ugye parasztnak a legjobb is. Ha fejt vagy valami, a tehén megcsapja, abba a görcsösekbe beleakad a farka." A paraszti életmód és munkatevékenység a viseletnek még ilyen járulékos elemével szemben is érvényesíti a maga követelményeit! 2. Az idő.járás vinzontagságaihoz való alkalmazkodás a/ meleg ellen védekezés: A férfiak és nők nyárias öltözékfaj tája.Az egyenes