Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

vesebb ágból készült a fonat, mint 1910 előtt. Az 1910-es években a sima koszorú viselete jött divatba. Már a kerekkonty divatjának idején is ált alkalmi viseletként. Pl. amikor pénteken mostak hajat, akkor szombaton csak igy egyszerűen rakták fel a hajukat, mig aztán vasárnapra "ki nem fonták sok ágra". A koszoruviseletre, mintegy eredetmagyarázatként azt mondják az előkelő "kapcsolatokat" kedvelő kapuváriak, hogy "Örzsébet királné is igy horta a haját". A koszorú után már a rövidre nyirt, ondolált haj következett, a kivetkőzss során. A csornai lányok hajviseletének története nagyon hasonló a kapuvárihoz.*^ A kapuvári asszonyok a lányokénál jóval egyszerűbb kontyot viselnek emlékezet óta. A lakodalomban éjfélkor a násznagy felesége kibontja a menyasszonynak, keresztlányának lányosan viselt haját és ő fésüli meg először kontyra. Feladja a "kobakot" /ha gazdagok, a "pillangós kobakot"/ és a "szoritóval" rá is szőritja fejére: "Ne' band, Kati, lansagodat, Fölköttyük a kobakodat."

441 Uj életére, jövőjére figyelmeztetik a menyasszonyt: "Elszoritották a kontyot, Fölvették a gondot." Az asszonyi fejviselet, hajviselet jelképezi az aszszonyi sorba kerülést, ezért a menyasszonykontyolással "A lányok serege eggyel megapadott, Az asszonyoké eggyel gyarapodott." Az asszonynak valóban sok a gondja, dolga. Hajviseletével nem sokat törődik. Éjjelre nem bontja le a haját és csak vasárnap fésülködik. Amig a lányoknál az a szép, ha minél hosszabb, több a hajuk, az asszonyok haja már nem lehet több, mint amennyi belefér a "szabvány" méretű "kobakba". Maga a haj konty megformálása is egyszerű. S a kapuvári "ko-