Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

bak" kisebb is, mint a környékbeli főkötők, tehát a kapuvári asszonynak kevesebb haja lehet. Akinek sok haja volt, annak férjhezmenetelkor valamennyit "le köllött mecceni, ha nem fért alája a kobaknak". Szanyban, vagy pl. a Győr megyei Tápon is ez volt a szokás. Ennek a lakodalomban történő haj levágásnak talán kultikus háttere is volt?

442 - Levágott haját a menyecske aztán el szokta adni olyan lánynak, akinek hajpótlékra volt szüksége. a kapuvári és gartai asszonyok hajviseletének puritánságát az tetőzi be, hogy a "szoritóval" teljesen elfödik a hajukat /45. ábra/. A környék összes községében pedig az volt a törekvés, hogy az asszony haja keretezze arcát. A Rábaközben jellemző volt a középen elválasztott és kétoldalt "kifont" vagy valahogyan kihúzott, csipkézett stb. haj,

44

^ A kendőt nem húzták le egészen homlokig és a hajviselet is diszitette az asszonyt. A diszesebb hajviseletek divatjának elmulta után is láttatnak elöl a hajukból az asszonyok minden más helységben. Felmerül a kérdés, hogy talán Kapuvárott is diszesebb lehetett régen az asszonyok hajviselete és a fejkendőt sem húzták le egészen a homlokukra? Ilyenféle változásra volt már példa a rábaközi viseletekkel némileg rokon morva viseletek körében: a Brünntől nyugatra eső községekben, ahol "régen kihúzták a homlok fölé a tincseket ... később gondosan bedugdosták, mert nem akartak ugy járni, mint a streliciek, mint a "döfős ördögök".

444 A századfordulóra Kapuvárott már szabály lett a haj elfödése.

44

^ Ha másban nem is, de ebben az egyben mindig uj lakénelyének szokásait követte az asszony, ha más helységbe ment férjhez, hátrébb kötötte kendőjét, és aki faluról jött férjhez Kapuvárra, itt már teljesen lekötötte haját. Talán éppen a ruházat gazdagodásával párhuzamos jelenség a hajviselet egyszerűsödése, hogy mindenféle külső jegyben megkülönböztetődjenek a kapuvári asszonyok a környező, volt jobbágyfalvak asszonyaitól?