Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

akkor a hátulla olan szép, mintha ki véna vasalva", "ha akasztyuk a szoknyát, akkor lég, Pkkor ne;a szeretem". "Vót egy asszon, akinek rúggya /rudja/ vót a szekrénybe, de nem akasztotta rá a szoknyáit, még akkor is csak fölrakta a rúdra összecsinálva."/ A szekrény polcos, "rakodós" felében, felül a kis fiókban szalag, gyöngy, ékszer volt. Alatta a "csatos", papírra csavarva. A felsőbb polcokon vékonyabb fej kendők. Lejjebb "majkók, totyák, purucok". A "csillagos bársony majkót" és a szebb "purucokat" papírral tömték ki, hogy ne törjenek meg. Legalul a vászonnemü volt, mind összehajtogatva. Itt volt a férfiak inge, és amig volt, a gatyája is. A szekrény teljes szélességében elhelyezkedő, alsó fiókba fektették a drága, rojtos selyemkendőket és selyemkötényeket; visszájára hajtva, mert "féltették a szünit". Moly ellen dohánylevelet raktak közé, mint dohánytermelő vidékeken általában szokás.

43

''" Naftalint máig is csak kevesen használnak. Kapuvárott nem illatosították a ruhát. Vitnyéden viszont szokás volt "fodormintát" tenni a szekrénybe. A szekrény tetején tartották a sarkantyút, esetleg külön dobozban. A XIX. sz.-ban a legény nősüléskor egy ládát kapott. Az adatközlők visszaemlékezése szerint ebben tartották a férfi felsőruhát. Egy 1812-es jegyzék szerint azonban a "ládabéli": ágynemű, abrosz, törülköző, női kötény és keszkenő, női ingek és egy mente. Ebben az inventáriumban almáriumot nem említenek, tehát egy korábbi állapotot őrző házbelsőről van szó, amikor a láda még általános ruhatároló volt, női ruháké is. - A kapuvári férfiláda helyi fejlemény. Szanyban emlékeznek még arra, hogy a férfi hozta a ládát az uj háztartásba. Csornán csak akkor fordult elő ilyen, ha vőnek ment a férfi. Magyarországon másutt általában csak a nő kap ládát. A XIX. sz. végén a láda kikerült a hátsó szobába. A legény már ujabb divatú bútordarabot, a láda helyére kerülő