Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

"sublatot" kapott hozományba. Ez lett a férfiruhák tároldja. A felső fiókban fehérnemű és vég gyolcs volt. Lejjebb a "purucok", papirba hajtogatva, majd a kabátfélék és nadrágok; zsebükben dohány, moly ellen. A posztó- és bársonyruha nem gyűrődött, ha igy fektették. - A felső fiókba be szokták tenni a nők keményített fehér kendőit is, háromszögletbe félbehajtva, szétteregetve. A keményített alsófzoknyákat használaton kivül jól el lehetett helyezni a fp"_vetett ágyba, az ágyneműt tartó léckeret alá. Ott nem törődik, nem porosodik. Esetleg más, kényesebb ruhadarabot is bedugtak a diszágyba, pl. "pillangós kobakot", újságpapírba vagy selyempapirba csomagolva. A tűzött csizmát is ide tették el: "szépen bekötöztük a tűzését, beállogattuk a felvetett ágyba, hogy a por ne érje nyáron." Az ünneplő csizmát a sarokpad alatt tartották. /A használaton kivüli csizmát általában a pad alatt vagy mellett szokták tartani./ A sarokban a pad fölött szokott lógni a falon minden házban a liária-ház. A XIX. sz. vége óta szinte napjainkig divatos berendezési darab. Tulajdonképpen egy máriacelli kegyszobor van elhelyezve egy Kapuvárott készült, üvegajtós sarokszekrénykében. A szobrot drapériával, papirfüzérekkel ki-ki tehetsége és Ízlése szerint felöltöztette. A szekrényke legjellegzetesebb disze azonban a különféle bokrétákból összegyűlt családi emléktár. A Mária-ház ilyen funkciója és ebből eredő színessége az egész országban szinte csak Kapuvárra jellemző /a csornai Mária-ház is sokkal egyszerűbb volt/. Itt ugyanis a Mária-házba akasztják be az alkalom elmultával a ruhán viselt olyan járulékokat, amelyek szorosabban Kapcsolódnak egy-egy aktuális eseményhez. Minden Máriaházban találunk "golós" és "viaszbokrétákat".Előfordul, hogy a "kis reguta szalagot" is elteszik. Az először ruhán viselt "gyöngyös kép" is ide kerül néha, a bokrétákkal analóg módon. Ezt egyébként Máriacellből hazaérkezés után a sublótra