Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

vatba jön. A népi ujjasok első csoportja, a testhezállók után általában ilyen szabadon lebegő aljuak divatja következik. - A férfiaknál a mente kimegy a divatból. Jellegzetes lesz a mente helyett a dolmány panyókás - a szabást figyelembe nem vevő, hagyományhoz ragaszkodó - viselésmódja. A napszámosok a korszak vége felé már kötöttkabátot, "cvettert" is kezdenek hordani, dolmány alatt. Az alsótestre való ruhadarabok, a nadrágfélék szabott fajtái jelentősebbek lesznek. A korszak második felében a kisgyermekekre már bolti trikóból készült, hátul nyitott kezeslábasokat adnak télen az "ubbon" alá. A férfiak görbe szabásvonalu, szűkebb alsónadrágot is viselnek már. A posztó- és szövet nadrágok mellett bőrnadrágja is volt az egyik nagygazdának a századfordulón. "Csak olan bőrszinü, olan sötétsárga. Ellenzős lehetett, csizmáho. Abba dógozott nyáron. A régi németek ünnepen is viselték." Akkoriban burgenlandiak, Bala környékiek is jártak a kapuvári vásárokra, rajtuk lehetett látni télen bőrnadrágot. Az emiitett kapuvári gazdánál dolgozott egy német szolga, állítólag tőle kapott kedvet ilyen ruhadarab beszerzésére. "Elment és a németeknél parancsóta meg /csináltatta/." Csornán fennmaradt az emléke a magyarok bőrnadrág-viseletének is. Fejviselet: Ismert már a gyermek fejkötő. A férfiak kalapja és sapkája a korszak folyamán nagyobb lesz. A Rábaközben megjelenik az "árpádsapka" és a szalmakalap. KontyfésürŐl a korszak eleje óta van tudomásunk. A XIX. sz. végén jelenik meg a kapuvári viseletben, újdonságként a "kobak" mindkét fajtája. Az Összes rábaközi keménypapír vázu fejkötő, "kobak" nagyjából azonos alakú a kapuvárival.*

07 Ujvá.ryné szerint ezek a háromrészes szabott gyolcs főkötőkből alakulhattak ki, szabásmódjuk is azokkal egyező "és az aljukra laposan ráillesztett szalag is igazolja ezt."

403 A szalag- és egyéb diszek mérete, alakja stb.