Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

már községenként eltérő. Sajátos, hogy Kapuvárott csak éhben a korszakban jelenik meg a /kéreg/ fejkötő, mig a Rábaközben általában a XIX. sz. első harmadában tünt fel. A század végére Szanyban kétféle, Csornán pedig egyszerre 3-4, a különféle öltözködési alkalmaknak megfelelő változata is volt a főkötőknek. Kapuvárott azonban lényegében csak egy fajtára emlékeznek.

409 Lábviselet: Megjelennek a mintásán kötött harisnyák. Aránylag sokféle kötésmintát alkalmaznak a kapuváriak. Szines harisnyát csak Kapuvárott viseltek, a környék kisebb falvaiban nem./Ebből a szempontból hasonló Karád és környékének viszonya./ A csizmafélék már szögezett talpuak. A ráncos csizma kimegy a divatból /akárcsak Győr megyében /. Divatba jön a géptüzés. Akárcsak Kapuvárott, a Rábaköz más vidékein is már csak fekete csizmát viseltek, de az 1870-es évekből ismerünk egy pár piros gyerekcsizmát Szanyból. /Néprajzi Múzeum 2.846 ltsz./ A női félcipő ujabb fajtája a "fogas cipő". A fapapucs az egész környéken kimegy a divatból. Megyeszerte megjelenik a férfi bőrpapucs. Gyermekeknek bolti füzőscipöt is vesznek már, vagy kis szövetpapucsot csinálnak. A két háború között - Változatosan alakitható öltözékelemek: A kis kendők közül már csak rojtosat tűznek gatyakorcba, vagy kötnek nyakba a férfiak. A férfi nyakravaló viselete lassan ki is megy a divatból, az ujabb stilusu paraszti öltözködést követve /53. ábra/. A nőknél kialakul a kettős kapcaviselet. A nagy kendők között megjelenik a "leteritő kendő". A környéken is akkor terjedt el, amikor Kapuvárott /pl. Sarródon/. A fejlettebb Répcemelléken talán már 100 évvel