Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

vattával is bélelt, kb„ 40x70 cm-es téglalap, kát hosszanti végén megkötő madzaggal, "öregasszony azt viselte télen, a szoknya alatt a derekára kötötte, nem vót akkor bugyi." /Szanyban nagy, négyzetes kendőt használtak haskötőként./ A szoknyák még hosszúak, de bővebbek. Egyszerre többet felvesznek belőlük. A derék vonala kissé lejjebb kerül. Sajátos, hogy az általános, országos fejlődéstől eltérően itt nem rövidszoknyás, hanem hosszuszoknyás viseletből alakult ki szines népviselet a XIX. sz. végén. A felső szoknya eső elleni használata országos, itt is megvan. Vastagabb, vattás alsó szoknyák is divatba jönnek, kantárral /pl. a Győr megyei Tápon is viseltek hasonlót/. A felsőrészes pendely kimegy a divatból. Pruszlikos felsőszoknyát sem viselnek már. Viszont alsószoknyaként megjelenik a "melleses szoknya". Igen jellegzetes a rábaközi környezetben is. Párhuzamai nyugat felé mutatnak, Burgenlandban vannak hasonló felsőrészü szoknyáké

399 Megjelenik a felsőrészes kislány alsószoknya /Szanyban is volt/ és a fiu melleskötény. A tárgyalt korszakból ismert már a gyermek zubbony. Formája az országszerte elterjedt ujabb tipusu parasztgyermekruhákkal azonos. A suba kimegy a divatból. - A testhez szabott ruhadarabok között az egyenesvonaluakat kissé visszaszorítják a görbe szabásvonaluak. Az egyenes szabásvonalu ingek közül a T-szabásu kiment a divatból. A mellévarrott ujjú ing vászon változata sincs már meg. A bevarrott ujjuak között feltűnik a hátulhasitott csecsemőing. A bevarrott ujjú női ingek már gombbal csukódnak, Szanyban maradt csak fenn madzaggal csukÓ3 hoszszuing. Megjelenik a szükujju hos3Zuing, ugyanakkor a "bokros ujjú" rövid ing is /a mellévarrott, bő ujjú ing mellé/. Utóbbinak ráncai rögzítettek, burgenlandi megfelelőjének viszont madzaggal összehúzható a nyaka.*

00 A férfiak a XX. sz. eleje óta kötött, bolti inget is