Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

viseltek. Megjelennek a karra való ruhadarabok. A hamis ujj viselete az öltözékek összetettebbé válásának egyik jele. Az érmelegitő Vitnyéden, Csornán, Szanyban hasonló, de gyöngydisz nélküli és kevésbé fontos darab. A matyóknál és a palócoknál is a XX. sz. elején jött divatba.

40

"^" Karkesztyüt viszont a vitnyédiek inkább hordtak, mint a kapuváriak, mert többen jártak részesaratásra. Egyenes vonalú ujjatlan felsőruha a férfi melles. ATi P Régies bőrmellesekhez hasonlít. c Rábaközben többféle változata volt. Az ujjasfélék közül a szűr kimegy a divatból. A női viseletben megjelennek derékra való elemek. Sajátos, helyi alakulat az ünnepi öv, a "csatos". A századfordulón viszonylag kevés viseletünkben volt ilyenféle ruhadarab. A Dunántúl egyes vidékein voltak még hasonlók. Egyszerű szines selyemszalagot viseltek a nők a derekukon a Somogy megyei Xarádon vagy a Rábaközben Csornán. Csornán csak később került csat az övre. Hasonlót viseltek a Sopron megyei Ágfalva németjei is /a Néprajzi Múzeum Adattára;158810158818 ltsz. fényképek/. A szanyiak madzaggal kötöttek a derekukra kát, hátul lelógó szalagot. Ennek a parasztos övsorozatnak legfejlettebb tagja a kapuvári merevített "csatos". Karádon a IX. sz. elején a selyemöveket a bőröv, "gürtli" kiszorította. Szanyban is hamarosan ilyenféle lakkövet vagy gumiövet kezdtek viselni, vagy a ruha szövetéből készült övet. Ilyesmit Kapuvárott csak néhány napszámos viselt az 1910-es években, de nem tudták meghonosítani.

403 Az országszerte több helyen, de főleg a Dunántúlon viselt farpárna egyik legvaskosabb fajtája a Kapuvárott divatbajött "kolbász". Csornán nem viselték, Szanyban is csak rövid, húzott alsó szoknyácska szolgált csipővastagitoul. A csipő hangsúlyozását célzó törekvés Kapuvárott volt a legerősebb, a szegényebb szomszéd községekkel szemben. Somogy megyében viszont Karád mezőváros asszonyaival szemben a kör-