Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

A viselet

görbe szabásvonaluakkal gyarapodtak. Ezek főleg a téli viseletben kaptak szerepet mindkét nemnél. Á szücskészitette ujjas, a diszes ködmön a korszak első felében kimegy már a divatból; itt a Nyugat-Dunántúlon hamar kiszorították a prémmel bélelt, posztó ujjasok. A női ujjasok közül a "rékli" vagy "penzer", a pruszlik és vállkendő fölé való téli ruhadarab szorította ki a ködmönt. Az 1830-as évek óta emiitik. Háta több darabból szabott, derékig ér, lent egyenesen vágódik el. Prémmel bélelt és gyakran prémmel szegélyezett is. Ujja vállban bővebb, mint a későbbi kapuvári ujjasoké. Elől gombokkal csukódik. /A szájhagyomány is emliti./ A kor vége felé viseltek már egy könnyebb kelméből készült, kevésbé ünnepies ujjast, a "keferáncot" is. Előlhátul "pados", vagyis vízszintes irányban toldott. A felső rész, a "pad" sima; az alsó rész bővebb, testhezállóan "mizlikbe" levarrva. A majkó viselete is megjelent már e korszakban. A férfiaknál a ködmönt a prémes dolmány és mente szorította ki. 1831-bŐl való az első kapuvári adat a dolmányra, amit éppen gatyához viselt a tulajdonosa: "egy posztó viselt paraszt dolmány".

379 A Rábaközben 1840 táján az ujjas életkorok szerint különböző. A fiatalabbaké kevésbé meleg, hiszen általános elv, hogy fiatalnak nem illik fázni. A legények ujjasa a dolmány: szabott hátú, felálló nyakú, kevéssel derékon alul érő, zsinórdiszes. Gyakran csak a vállukra vetik. Fiatal házasok prémes dolmányban járnak. /Ez a fajta dolmány a Répcemelléken korábban kiment a divatból. A Rábaközben is nemsokára eltűnik, legtovább Szanyban maradt meg./ Az idősebb férfiak a mellény, de gyakrahban a dolmány fölé még mentét vesznek. A mente derékban hosszabb, fodrosalju, prémmel bélelt, diszes fémgombokkal csukódó ujjas.

380 Itt és országszerte főleg vállravetve viselik. Drága darab, Gartán 1812-ben pl. 16 Ft-ot ér, amikor "egy láda legjobb" 4 Ft-ra van becsülve.

38

"'' Később is emlegették: "Az olan kiváló