Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

jómódúak is csak egy bizonyos határig gyarapíthatták földbirtokukat, így pénzük nagy részét bútorra, ruhára tudták költeni. A két világháború közötti időszakban is hasonló a társadalmi rétegződés. Az 1930-as években 185 család kezén volt 1.745 hold föld, 5-50 holdas birtokokban. A parasztságnak több mint fele törpebirtokos volt. Az 1-5 holdas birtoknagyságcsoportba 1.044 család birtoka tartozott, összesen 2.399 hold földdel. Egy holdnál is kevesebb földje 371 családnak volt. A mezőgazdaságból élők egynegyede pedig földnélküli. /Ugyanekkor Vitnyéden a 928 földbirtokból 843 db kisebb 5 holdnál./

51 Az uradalmi cselédek helyzete a környékhez képest jó, a cselédbér évente 790 P.

52 A földnélküli kapuváriaknak az uradalom is egyre kevésbé nyújtott megélhetést. Alacsony a napszám: az 1930-as években 0,6-1,2 P. Az erdei munkát is rosszul fizették: 14-15 éves lányok csemeteültetéssel 80 fillért, férfiak tuskószedéssel 1,5 P-t kereshettek csak naponta. Egyre kevesebb család élhetett tehát mezőgazdaságból. Az 1900-as évek óta próbáltak állami segitséget nyújtani a szegényeknek háziipari foglalkoztatással. Férfiak kosarat fontak, nők térítőket kötöttek, horgoltak; nem nagy haszonnal,

55 Sok kapuvári férfi ipari vállalatnál helyezkedett el, helyben vagy városon. A lányok városba mentek "szolgálni", családokhoz. Termelés A kapuvári uradalom hazánk legfejlettebb, négyes vetésforgót, norfolki szisztémát stb. alkalmazó gazdasága volt. A kisparaszti termelésnek is a mezőgazdaság belterjessége az alapja, és egész korszakunkban jellemző az árutermelés. Ennek révén tudott kevés földjén is aránylag jól boldogulni a kapuvári parasztság. I földmüTelésben jellemző a munkaigényes kapás- és