Horváth Terézia: Néprajzi Közlemények 16-17. évfolyam - Kapuvár népviselete (Budapest, 1972)

KAPUVÁR TÖRTÉNETE - Természeti környezet - Társadalom

jómódúak is csak egy bizonyos határig gyarapíthatták föld­birtokukat, így pénzük nagy részét bútorra, ruhára tudták költeni. A két világháború közötti időszakban is hasonló a társadalmi rétegződés. Az 1930-as években 185 család kezén volt 1.745 hold föld, 5-50 holdas birtokokban. A paraszt­ságnak több mint fele törpebirtokos volt. Az 1-5 holdas bir­toknagyságcsoportba 1.044 család birtoka tartozott, összesen 2.399 hold földdel. Egy holdnál is kevesebb földje 371 csa­ládnak volt. A mezőgazdaságból élők egynegyede pedig föld­nélküli. /Ugyanekkor Vitnyéden a 928 földbirtokból 843 db kisebb 5 holdnál./ 51 Az uradalmi cselédek helyzete a környékhez képest jó, a cselédbér évente 790 P. 52 A földnélküli kapuváriaknak az uradalom is egyre kevésbé nyújtott megélhetést. Alacsony a napszám: az 1930-as években 0,6-1,2 P. Az erdei munkát is rosszul fizették: 14-15 éves lányok csemeteültetéssel 80 fillért, férfiak tus­kószedéssel 1,5 P-t kereshettek csak naponta. Egyre kevesebb család élhetett tehát mezőgazdaság­ból. Az 1900-as évek óta próbáltak állami segitséget nyújta­ni a szegényeknek háziipari foglalkoztatással. Férfiak kosa­rat fontak, nők térítőket kötöttek, horgoltak; nem nagy ha­szonnal, 55 Sok kapuvári férfi ipari vállalatnál helyezkedett el, helyben vagy városon. A lányok városba mentek "szolgál­ni", családokhoz. Termelés A kapuvári uradalom hazánk legfejlettebb, négyes ve­tésforgót, norfolki szisztémát stb. alkalmazó gazdasága volt. A kisparaszti termelésnek is a mezőgazdaság bel­terjessége az alapja, és egész korszakunkban jel­lemző az árutermelés. Ennek révén tudott kevés földjén is a­ránylag jól boldogulni a kapuvári parasztság. I földmüTelésben jellemző a munkaigényes kapás- és

Next

/
Thumbnails
Contents