Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

A sziget gazdálkodási viszonyai

nyitják, hogy a vörösbor Magyarországon semmiesetre sem jelenhetett meg a XVIII. század előtt.

55 Egykor a homoki szőlő jó jövedelmi forrása volt a sziget lakosainak, akik Szentendrén és Budapesten értékesítették termésüket. A "Kisoroszi mögött elterülő buckákon lévő szőlőtőkék az ott lakó emberek állitása szerint 200 évesek s még jó és sok bort adnak" olvashatjuk Hunyady Mária 1917-es leírásában. 5i

*A szőlőterületek nagyságának alakulását is tanulságos megfigyelni: Terület kat.holdban 1895 1935 Kisoroszi 1925 1923 76 90 Pócsmegyer 4916 4618 262 373 Szigetmonostor 4286 4241 4 105 Tótfalu 6814 679? 110 55 Láthatjuk az adatokból, hogy a szőlőkultúra területe 1895 és 1935 között minden faluban növekedett, de legjobban Pócsmegyer és Szigetmonostor községekben. Ez nem véletlen, kapcsolatban van a két település földrajzi adottságaival. E két falu határában találhatók azok a homokbuckák, melyek szőlőtelepítésre alkalmasak voltak. A szigeti homoki szőlőtelepítés ujabb lendületét a filoxera pusztítása adta.

5-* Az 1880-as években a filoxera nagy pusztítást végzett a hegyek szőlőtőkéiben. A borkereskedéshez és boriváshoz szokott lakosság körében elterjedt a mesterséges borok készítése. Ezt igazolja az 1899 augusztus 25-én keltezett Hirdetmény is, mely a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazását tartalmazza.

5

^ Ugyanekkor miniszteri intézkedés szól a filoxera által elpusztított szőlők feluji-