Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

A sziget gazdálkodási viszonyai

nyitják, hogy a vörösbor Magyarországon semmiesetre sem je­lenhetett meg a XVIII. század előtt. 55 Egykor a homoki szőlő jó jövedelmi forrása volt a sziget lakosainak, akik Szent­endrén és Budapesten értékesítették termésüket. A "Kisoroszi mögött elterülő buckákon lévő szőlőtőkék az ott lakó emberek állitása szerint 200 évesek s még jó és sok bort adnak" olvashatjuk Hunyady Mária 1917-es leírásában. 5i *A szőlőterü­letek nagyságának alakulását is tanulságos megfigyelni: Terület kat.holdban 1895 1935 Kisoroszi 1925 1923 76 90 Pócsmegyer 4916 4618 262 373 Szigetmonostor 4286 4241 4 105 Tótfalu 6814 679? 110 55 Láthatjuk az adatokból, hogy a szőlőkultúra területe 1895 és 1935 között minden faluban növekedett, de legjobban Pócsme­gyer és Szigetmonostor községekben. Ez nem véletlen, kapcso­latban van a két település földrajzi adottságaival. E két falu határában találhatók azok a homokbuckák, melyek szőlő­telepítésre alkalmasak voltak. A szigeti homoki szőlőtelepí­tés ujabb lendületét a filoxera pusztítása adta. 5-* Az 1880-as években a filoxera nagy pusztítást végzett a hegyek szőlőtőkéiben. A borkereskedéshez és boriváshoz szokott la­kosság körében elterjedt a mesterséges borok készítése. Ezt igazolja az 1899 augusztus 25-én keltezett Hirdetmény is, mely a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba ho­zatalának tilalmazását tartalmazza. 5 ^ Ugyanekkor miniszteri intézkedés szól a filoxera által elpusztított szőlők feluji-

Next

/
Thumbnails
Contents