Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

A sziget gazdálkodási viszonyai

tásának előmozdítása és általában a szőlőmüvelés érdekében. A második világháború után egyre kevesebb gondot fordítottak a telenitett szőlők felújítására és gondozására, s igy a sziget egykor virágzó és jövedelmező szőlőkultúrája is hanyatlóban van. Gyümölcstermesztés A földrajzi leirásban utaltunk arra, hogy a sziget talaj és éghajlati adottságai nem gördítenek akadályt a fás vegetáció megalkotásához. A gyümölcsfák legkorábban a szőlőben jelennek meg, majd egyes fajták az utakat szegélyezve, s csak Szentendre szigetnek az iparosodó főváros megduzzadt lakosságának gyümölcs és kertgazdálkodási termékekkel való ellátásába bekapcsolódása után jönnek létre a mind nagyobb területet elfoglaló gyümölcsösök. A statisztikai felmérés meggyőzően bizonyítja a gyümölcstermesztés betörését a falvak életébe, mely színesíti a korábbi egyhangú,pusztán földmüvelésen alapuló mezőgazdasági jelleget és terményei révén jelentős jövedelemhez juttatta a sziget lakosságát. /Lásd a statisztikai kimutatást!/ Szembeötlő a barackfajták növekedésének aránya, melyekkel szemben a szilvafának erős csökkenő tendenciáját lehet megfigyelni. Ezt az magyarázza, hogy a barackféleségeknek keresettsége s ezáltal jövedelmezősége is jóval felülmúlja a többi gyümölcsféleségét, s igy a szilváét is, mely talán a piacozás szempontjából a legkevésbé jövedelmez. Ugyancsak az értékesítéssel függ össze a meggyfának és a csonthéjjas gyümölcsöt termő fák növekedésének kisebb aránya. A gyümölcstermesztés ma is az egyik legtámogatottabb ága a sziget területén működő szakszövetkezeteknek. Kertgazdálkodás A kertgazdálkodás meghonosodása és fellendülése szoros kapcsolatban van a kapitalizálódó főváros nagyipari fej-