Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

A sziget gazdálkodási viszonyai

ben foglalkozik a gazdasági viszonyokkal, azoknak változásával, fejlődésével és alakulásával, amennyiben azok meghatározzák, illetve módositják a teherhordási,valamint a közlekedési eszközöket és módokat. gyűjtögetés E legkorábbi élelembeszerzési móddal kapcsolatban többnyire csak feltételezésekre szorítkozhatunk. A megritkult erdőkben, partmenti bokrokban és bokrosokban élelembeszerzést szolgáló gyűjtögetésre már nem találtam adatot. Egyéb anyagok /pl. rőzse, moha, csipkebogyó stb./ gyűjtésére azonban még emlékeztek adatközlőim, s a rőzsegyűjtés még napjainkban is előfordul. Csak feltételezhető, hogy a történeti múltban a szigeti lakosság is élt a gyűjtögetés adta élelembeszerzési lehetőséggel. Ezt indokolja az a tény is, hogy a szántóföldi területek meghódításáig általános a gyűjtögető gazdálkodás az emberiség történetében.^ Indokolja továbbá a sziget konkrét esetében a szántóföldi területek szűkössége, melyeknek árvizektől való állandó veszélyeztetettsége mellett, feltehetően minden más táplálék, élelem begyűjtése s esetleges tárolása is célszerűnek látszott. Az egykori gyűjtögetést igazolja Hunyady Mária: "Az erdőben termő gombát, szamócát, a bokros helyen levő málnát, somot, szedret, csipkerózsabogyót, ibolyát, gyöngyvirágot a közeli helyekre viszik eladásra". - irja 1917-ben megjelent tanulmányában. Az árutermelés és piacozás kapcsán másodlagos funkciót betöltő, megélénkülő gyűjtögetés szerintem őrzője az egykor saját célra, élelem és táplálék kiegészítésére szolgáló gyűjtögetésnek. A természetes növénytakarónak a termelőgazdálkodással kapcsolatos kihasználása a közelmúltban, de egyes változásai még napjainkban is ismertek és gyakoroltak: erdőlés, kosárfonáshoz való vesszőgyüjtés, szénagyűjtés. Adatközlőim visszaemlékezései alapján megállapítható volt, hogy Szentendre szigeten a gyűjtögetés különböző