Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Települések a szigeten

2. A falvak többnyire a községi határ közepén helyezkednek el, a sziget északi csúcsában fekvő Kisoroszi kivételével. 3. A települések alkalmazkodtak a felületi viszonyokhoz, a talajvizes, ingoványos narti síkságot elkerülve a háti buckákra húzódtak fel, de nem a buckák tetején hanem a szélein, a sik és a domb érintkezési vonalán épültek a falvak. Kimondottan dombra talán csak Szigetmonostor és Kisoroszi települt. A szigeten délről észak felé haladva négy települést, falut találunk. /Lásd a térképmellékletet!/ 18 Szigetmonostor Lakosainak számát tekintve napjainkban második a nagyságrendben.Történetileg a Rosd nemzetség ősi birtokaként szerepel először, mely a helységet az első foglalás jogán birta.Az 1695. évi adóösszeirás alkalmával egy portával rótták meg. 1715-ben 11, 1720-ban 12 adóköteles háztartást Írtak össze a helységben. A református egyház 1567-ben már fennállott, a római katolikus plébánia 1768 óta áll fenn. Az 1770-es úrbéri rendezéskor 24 28/32 urbértelket irtak össze. Lakosai számának alakulása a néDszámlálások tükrében: 1869 1910 1930 1960 1111 1262 1358 1535 A jelenlegi lakosságnak csupán 23 £-a /352 fő/ foglalkoztatott a mezőgazdaságban, jelentős rész az iparban és más munkahelyeken dolgozik. Lakosainak száma külterület és belterület vonatkozásában a következőképpen oszlik meg: 279:1256. E megoszlás nem egyértelmű azzal, hogy a külterületen lakók mezőgazdasággal foglalkoznak, a megoszlás közigazgatásilag értendő. A Központi Statisztikai Hivatal 1968-as kiadványa szerint a lakosság vándorlási különbözete -25, negativ ten-