Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Települések a szigeten

denciáju, népességváltozása stagnál, gazdaságilag vegyes ka­tegóriájú községek közé sorolható. Fócsmegver A jelenlegi legkisebb település, mely történetileg szintén a Rosd nemzetség ősi birtokaként szerepel először. A falu nevének első tagja a Pál személynév korai becézett a­lakja, második tagja pedig törzsi nevet őriz,^ 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott és ekkor 46 adóköteles háza volt. 1579-ben üvejsz budai pasa birtokában 6229 akcsét fi­zetett török földesurának a falu. A reformátusok egyháza 1626-29-ben már fennállott. Az 1633-34. évi török kincstári adólajstromokban a visegrádi járás községei között van fel­véve, 5 adóköteles házzal. 1690-ben a lakott helyek között irták össze, 1691-ben három-nyolcad, 1695-ben pedig másfél portával rótták meg. 1715-ben 26, 1720-ban 34 adóköteles ma­gyar háztartást irtak össze a faluban. 1838-ban a nagy árviz tragikus pusztítást végzett: a templomon és a paplakon kivül csupán 5 lakóház maradt meg. A római katolikus templom 1892­ben épült. A XIX. század második felében a fővárosi előkelő társaság egyik kedvelt nyaralóhelyévé válik. /A nyaralótu­lajdonosok között szerepel Gyulai Pál is./ A lakosok számá­nak alakulása: 1869 1910 1930 1960 1121 1256 1359 824 A lakosság túlnyomó többsége /903 fő/ 1910-ben még földmüveléssel foglalkozott. A földmüveléssel foglalkozók a­ránya jelenleg is e faluban a legnagyobb a lakosság teljes számához viszonyítva /39 # azaz 317 fő/. A falut azonban ennek ellenére napjainkban a vegyes gazdálkodású települések közé kell sorolni. Az 1968-as adatok tükrében a vándorlási különbözet pozitív irányt mutat /6/, a népességváltozás in-

Next

/
Thumbnails
Contents