Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Jegyzetek

•Sándor Bodo

:Einzel.joche in Ungarn in Národojusny Ve&tnik Ceskoslovenskf III-IV. 1969. 179-194. Itt emlitem meg, hogy a kötet Európa több országából közöl összefoglaló és részi

ettanulmányokat a szarvasmarha fogatolásáról. 84. Vö. Balassa I.

: i960. 186. "A HX-XX. század fordulóján a kis és középparaszti gazdaságokban is kezdett elterjedni a kukorica és más kapásnövények sorolóval való vetése, ami lehetővé tette az ekekapa alkalmazását. Általában lóval húzták, de szükség esetén szarvasmarhát is befogtak elé." 85. Vö. Bodó S.

: 1966. 554. 86. Vö. Bodó S.

: 1964. 453. "Az egyesjárom a szegénység jele volt. A tehetősebbek azért nem vették át az egyesjárom használatát, nehogy gazdatársaik megszólják őket." Némethy B.

s 1946. 81. 87. A szigetiek nem alkalmaztak segédeszközöket a szögre- és rudrahuző állatok nevelésénél, szoktatásánál. Vő. Madaras sy L.: A tinóoktató. Népr. Ért. 1932. 24-27. 88. Fő oka a ló drágasága volt. 89. Tálasi I.

: 1936. 197. 90. Vö. Pettkó-Szandtner T.

: 1931. 175. 91. VÖ. Balassa I.

: 1964. 154. "Ha a lajtorja köze egészen megtelt, akkor a szekér mind a négy sarkára szarvat hajtanak, vagyis egy jó nagy villa szénát meggyűrnek és ezt teszik a szekér négy sarkába, hogy erősebben álljon. Ezután a szarvak közit kibélelik. A másodszori szarvhajtás után csak ritkán következik egy harmadik is, mert azzal már tul magasra raknák a szekeret. Ha mégis háromszor hajtanak szarvat, akkor hat nagyobbacska boglyát is fel tudnak rakni egyszerre a szekérre." 92. A nyomórud lekötésének változataihoz, módozataihoz lásd: Solymosy I.

: Adatok a nyomórud lekötésének módozataihoz. Népr. Ért. 1939. 216-221. 93. A szénahordásnál használt sórtékről a szakirodalom ez