Gráfik Imre: Néprajzi Közlemények 15. évfolyam, 1-4. szám - Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten (Budapest, 1971)

Jegyzetek

ideig nem tett említést. Ezzel kapcsolatban vö. Balassa I.: 1964. 158. Derecskei-Fodor G.,

: 1827. 70. Gunda B.

: 1937. 59. Ikvai H.

: 1962. 23. Mészáros I.

: 1928. 108109. Vajkai A.

; 1941. 255. Györffy István tesz említést a hasonló, illetve azonos funkciójú, de méreteiben eltérő rakoncáról

. Vö. Györffy I.

: 1928. 22. Továbbá Fél E,- Hofer T. tanulmányában olvashatjuk: "A hordás felszerelésében a kocsi és a lószerszám nagyot változott. Maga a kocsi megrakása s a behordás azonban nem sokat módosult. Itt szintén az emlékezet peremén látszik egy változás. Az idős emberek ugyanis még elvétve használtak a századforduló körül rakoncát

...

tt Vö. Fél E.-Hofer T.

: 1961.23. 94. A fahordó oldal azonos a szénahordó oldallal. Az oldal elnevezése attól függően változik, hogy mire használják. 95. Vö. Hegyi I.

: A fa fuvarozása a bakonycsernyei erdőkben. NéDr. Közi. 1958. III. 1-2. 202-217. Herkely K.

: Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. Népr. Ért. 1941. 259*263. Tagán G.

: Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. Népr. Ért. 1943. 32-35. 96. Vö. Bodgál F.

: A miskolci talyiga. Ethn. i960. 524-536. Ecsedi I.

: Debreceni fogatokról. Népr. Ért. 1911. 38-42. Márkus M.

: A nyíregyházi taliga. Népr. Ért. 1938. 213220. 97. Vö. Juhász A.

: 1959. 274. "Különösen a tiszai gőzhajózás megindulása után, az 1850-60-as években vált súlyos kérdéssé a vízimalmok elhelyezése. Az egyes malomrévekben - rendszerint 5-6, de sokszor 7 vízimalom horgonyzott egymás mellett, úgyhogy kisviz esetén a nagyarányú hajóforgalom lebonyolítására igen keskeny sáv maradt." Továbbá: Czeglédy I.

: 1969. 231. A hajósraalmok ereszkedést akadályozó szerepéről ír. 98. Vö. Kovács J.

: 1901. 247. "A tajigások azonban a vízimalmokkal együtt eltűntek teljesen a Tisza partjáról." 99. Bodgál F.

: i960. 534.