Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 14. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1969)

U. Kerékgyártó Adrienne: Adatok Bogdánd viselettörténetéhez

gal erősítették meg. Csípőnél kb. egy "szél" volt egy szár bősége, szárai a boka felé keskenyedtek. Tehát nem mondhatjuk rá, hogy felváltotta a gatyát, csupán csak az elnevezést használták még rá megszokásból egy darabig. A világháború után már Bogdándon is általánossá vált a nadrágviselet. Az ellenző nélküli, előlgombos nadrágot "németes nadrág"-nak nevezik. A "pricsesz" nadrág viselet kb. a 30-as évektől ismert. Az új férfi ruhákat továbbra is általában vásárban veszik, de már vállal varrást néhány kontár falusi szabó is. A kalap viseletében is találunk némi változatot: hordták a "pörge kalap"»oi» a "dobrai kalap"-ot és a lefelé forduló karimájú "csatornás kalap"-ot is. Ugyancsak a világháborii idejétől terjedt a "bakancs" viselete, ehhez szíjgyártó készítette bőr lábszárvédőt hordtak, amit "türecs"-nek neveztek. Ezt két csattal erősítették a lábszárhoz.iz is a katonaviseletből kerülhetett át. Ottjártunkkor minden embernek volt már nadrágja, de mindegyik idősebbnek megvolt a "ráncos szedett gatya"-ja is. És még szokásban volt, hogy ha meg tudták tartani, a férfinak is a "jegyruha", "jegygatya" és a "jegying" volt a halotti ruhája. Űgy érzem néhány mondatban vázolnom kell e kis tanulmányom anyaggyűjtésének és létrejöttének körülményeit. jíogdándon 1943 nyarán az Államtudományi Intézet Tájés Népkutató Osztályának tagjai - dr. Kádár László, dr. líády Zoltán, dr. Tálasi István, valamint dr. Újvári Béla irányításával - két kutatócsoportban végeztek felméréseket és több irányú gyűjtő- és kutató munkát. Az ekkor és itt készült gyűjtéseknek a háborús események során egy időre nyomuk veszett, és csak a közelmúltban kerültek elő töredékesen a feldolgozott, és a nyers anyaggyűjtés részletek. Az én vise-