H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

mint létrán mehessenek fel a magas, sima törzsű fákra. Használatát igy mondta el az oltárci Kovács János*. "...Lehet hránnával is felmászni mézért a fára. Kiszedik a bránna fogait, és amikor egyet belevert a fa törzsébe, arra rááll. Titánná egy lépéssel feljebb beveri a másikat, arra is rálép, aztán a harmadikat, és igy tovább. Aki ért hozzá, 3-4 bránnafoggal felmehet a fára. Mikor felért, kitépte a mézet és leengedte a fazokba. Mikor jön lefelé, a fából kihúzott bránnafogakat leszórja." Oltárcon, Pusztamagyaródon, Zajkon, Zalaujlakon hallottam a boronafogak ilyen felhasználásáról. Az ügyes embernek nem volt igy szüksége segitségre, egyedül is ki tudta szedni a lépet, mert az edényt felakaszthatta vagy felköthette egy boronafogra, s két lába alá is beverhetett egyet-egyet, hogy biztosabban álljon. Murarátkán és Vesén a bokán nadrágszíjjal egymáshoz csatolt lábakkal is szoktak sudár fákra mászni. Ilyenkor a derekukat is hozzákötötték lazán a fához, hogy a kötelet vagy szijat hátrafeszitve biztosabban dolgozhassanak. Ha az odu igen magas volt, vagy nem találtak a közelben üsz- törgyének , illetve kampónak alkalmas fát, kötelet vittek magukkal részint fáramaszáshoz,*

0 részint azért, hogy a méz számára szükséges edényt felhúzhassák vagy leereszthessék. Aszerint, hogy a mászáshoz vagy csak a mézes edény felhúzása céljából volt-e szükség rá, vittek magukkal rudazó, ill. kerekes kútról leszerelt kötelet. Ezt a hátukon csapták át vagy a derekukra tekerték, nehogy feltűnjön valakinek. A kötélből némely ember ügyes ülőalkalmatosságot is készített, pl. Szűcs István Somogycsicsón.*

1 Balatonmagyaródon pedig az egyik adatközlő "derekára kötött kötelet, zsebretett egy skatula gyufát meg az ánizslagot, a rongyokat meg a balaskát az öblibe, és akkor kezdett el mászni... De jól bekente magát gyümőcsecettel, hogy a méhek meg ne csipjék... Ekkor a likig fölmászott csöndben,jó állást csinyát az ember magának - a kötelet ülésnek csomózta meg - mert fogódzani nem tudott, mert mindkét kezével dógozott..."