H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

I. Objektiv, a tenyésztést befolyásoló okok: 1. A acülegeló óriási mérvű összezsugorodása, ami az alábbi t ényezők következménye: a/ A gabonakonjunktura hatására a XVIII»sz. közepétől fokozódó mértékben gyarapodtak a szántóföldekj b/ A gyors benépesedés következtében szintén nagykiterjedésű méhlegelő vált lakott területté, legelővé stb.s c/ A hatalmas méreteket öltő juhtenyésztés miatt a legelők növényei sok ezer holdon még csak virágba sem tudtak borulnii d/ Az erdőirtásokkal is érzékeny veszteség érte a méhlegelőtí e/ A mezőgazdaság kapitalizálódása és az árutermelésre való áttérés következtében a XVIII. sz. végétől egyre nagyobb területeken tértek át a két nyoma sósról a háromfordulós földmüvelésre. 2. Az évszázados erdőkkel együtt bizonyára több százezer méhcsaládot is elpusztítottak, s a megmaradtakat is hoszszu időre megfosztották természetadta hajlékuktól. II. A fentiekhez csatlakoznak azok az okok, melyek a méhészkedés jövedelmezőségét csökkentették, s elvették a tenyésztők kedvét a méntartástól. Ezek: 1. A bécsi udvar hazánkra nézve hátrányos, egyoldalú és erőszakos adó- és vámpolitikája, mely hazánkat csaknem két évszázadon keresztül teljesen elzárta a kedvező értékesítési lehetőségektől. Igaz ugyan, hogy az 1836. évi országgyűlés eltörölte többek között a méhtizedet is, de ez már nem sokat iendithetett a méhtartó gazdák helyzetén. 2. A cukorfogyasztás térhódítása, amelynek következtében a XIX« sz. elejétől a méz egyre inkább a köznép s a termelők asztalára szorult vissza. 3. A viaszgyertyának is versenytársa támadt a XIX. sz. elejétől a finomított faggyugyertyában, amely a viaszkereslet csökkenését eredményezte. 4. Itt kell megemlítenünk, hogy a gabonatermelés növekedésé-