H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)
tői mindinkább versenyre kelt vele a finomitott faggyugyer113 tya, majd a szteariit- és parafingyertya. A méhészet hanyatlására mult századi gazdasági Íróink és statisztikusaink is felfigyeltek. Igy Fényes Elek 1842-ben megjelent müvében** 4 azt olvashatjuk, hogy hazánkban a méhészkedés előmozdítását célzó intázkedések ellenére is csökken a méhtenyésztés a "burgonyacukor, a szörp s a különféle vegyitékü gyertyák" elterjedése következtében. Galgóczi Károly 1855-ben kiadott Mezőgazdasági Statisztikájában** 5 szintén foglalkozik a magyar méhészkedéssel, s az alábbiakat irja: "...a méhtenyésztés nálunk nemcsak nagyon középszerű lábon, sőt időnként hanyatlásban áll. A nép ugy látszik még legtöbb figyelmet fordit erre a nagyváradi kerületben...Ungvár vidékén hasonlókép divatoznék: de a legközelebbi egy pár év nagyon rossz volt a méhszüretre... Gömörben fíosnyó és Csetnek vidékén szinte nagy divatja van ennek... A nyugoti megyék közül Mosón és Vas űzik legnagyobb kiterjedésben ez iparágat, különösen Ikervár környékén közönséges az. Papok, tanitők és szőlőmívesek űzik leggyakrabban a tenyésztést: de a nép ritkán megy jó igyekezettel utánok. Galgóczi statisztikáját az 1850. évi összeirás alapján készítette. Ekkor Magyarországon és tartományaiban mindössze 225.000 kas méhet tartottak nyilván.** 6 A jelentőségében erősen megcsappant hazai méhészkedés ujabb felvirágzására csak akkor kerülhetett sor, amikor a polgári Magyarországnak uj módszerekkel, a megváltozott viszonyoknak megfelelő, korszerű méhlakásokat alkalmazó elméletileg ós gyakorlatilag egyaránt jól képzett szakemberei uj méhészetet teremtettek.E müméhészet propagálását,elméleti vezetését az egyre nagyobb számban megjelenő, kiváló szakmai felkészültséggel megirt méhészeti könyvek és folyóiratok,valamint méhészeti vándortanítók, szakcsoportok vállalták magukra. Működésük eredményeként a hazai méhtartás ismét fellendült. Keleti Károly az 1870» évi statisztika alapján már ezeket irta: "...Nevezetesen a méhészet fontosságát fölösle-