H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)
falvak körül hárs - és akácfák ültetését, hogy a méheket jobb legelőhöz juttassák. 9 * A méhészet állami támogatását jelenti a Toldy József által 1770-ben legfelsőbb jóváhagyással alapított méhészeti társaság is, majd ugyancsak Toldy Józsefnek 1782-ben kamarai méhészeti felügyelővé való kinevezése. Toldy feladatának megfelelve főleg élőszóban, a falvakat járva terjesztette a korszerű méhészeti ismereteket, de könyvet is irt róluk. Igyekezetének azonban érdemleges eredménye nem lehetett, mert a hanyatlást kiváltó gazdasági okokat nem volt módjában megszüntetni. A bécsi udvar ugyanis a gyorsan iparosodó Ausztria mezőgazdasági terményekkel való ellátása érdekében arra törekedett, hogy hazánk mezőgazdaságát fejlessze, egyidejűleg azonban olyan vámtörvényeket hozott, 96 melyek következtében Magyarország Bécs gyarmatává lett, és szinte lehetetlenné vált számára, hogy mezőgazdasági terményeit Európa más országaiban nagyobb haszonnal értékesithesse. Mária Terézia méhészkedést pártoló rendelkezéseinek hatására - szinte állami nyomásra - azért néhány évre mind a paraszti, 97 mind az allodiális méhtenyésztés mégis fellendült. A földesurak ugyanis e téren is igyekeztek a királynő kedvében járni, a jobbágyokat pedig a juttatott kedvezmények és a remélt nagyobb haszon serkentette arra, hogy a méhészkedést nagyobb kedvvel űzzék. Igy a méhtartás fellendülése a 70-es években egyenes vonalban haladt - Galambokon pl. átlag 100 kast irtak össze, holott korábban csak egyet-kettőt 93 99 és a kivitel is évről-évre nőtt. A belőle származó évi jövedelem mennyisége azonban II. József korára arányaiban mégis jelentősen csökkent. A bevétel ugyanis gabonából 1.989.154 Ft. szarvasmarhából 2.000.000 " juh, ürü, kecskéből 316.818 " dohányból 700.000 " mézből 103.343 "
