H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

rákkal kezdte el parasztságunk a kaptáros méhészkedést, viszont Komárvároson, Rigyácon, Sávolyon, Zalamerenyén,Zalabóren a Neiszer-féle kaptár terjedt el először. Vele egyidőben azonban csaknem mindenütt használták már az emiitett országos kaptárakat is, bár voltak, akik a kis Boczonádi /Bezeréd, Bodvica, Pölöskefő, Mike, Kemendollár/ vagy a Károlyiféle kaptárakkal kísérleteztek először. A 20-as évek végétől kezdett meghonosodni a Hunorrendszerü, felülről kezelhető kaptár is. Ennek két rakodó fiókja van, s mindegyikben legalább 10-10 keret, melyek mérete 42 x 25 cm. Kocsis Ferenc Berzencén pl. 1930-ban tért át a Hunor-rendszerű felülkezelős rakodó-kaptár használatára. Ilyen 97 a 33. a-b. ábrán bemutatott kaptár is. 33.a-b. ábra: Hunor-rendszerü Részletraj zzal rakodó-kaptár Berzencéről.