H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)
la, pl. a levélzetet és a kalászt levágni róla, ós ugy öszsze van csomagolva. Most ekkor jön a szederincs /tüskeszeder/, azt szedjünk az erdőben, és az el van hasogatva négy részre, a pernyéje éles késsel le van húzva, ugy, hogy kötésre alkalmassá váljon, egész szijszerűen ki van munkálva, ós ha ez kész, megkezdődhetik a kötés... Egy nap, amig meghozzuk a szederincset, meg egy nap a kimunkálása. A méhe mindig szalmakasban volt itt, gyékénykas nem volt itt soha, meg vesszőkas sem. Volt 40 ilyen kas is, de volt lapos tetejű is meg csúcsos tetejű is. A csúcsos tetejű az jobb volt, mert az magasabb volt, és a méhek szerettek magasra épülni." A kas kötéséhez bőrből varrott gyűrűt "gyüszüt" és hegyes, ronggyal betekert végű, nyél nélküli kést, cucát használ. Az elkószitett kast többnyire láng felett gyorsan átcsap ja , megpörköli, hogy a szalma kiálló rostjai leégjenek, s ne adjanak annak lerágásával is dolgot a méneknek. Munkáját mindenütt szeretik, mert kast, kosarat, szakajtót egyaránt egyenletesen és szorosan füz. A kasok kötésével az egyes falvakban általában egykét hozzáértő szegény parasztember, - ritkán cigány - foglalkozott, s rendelésre, pénzért, kukoricáért, lisztért vagy más terményért adták őket cserébe. Ügyes méhészgazda maga is értett hozzá, de munkáján többnyire észre lehet venni a gyakorlatlanságot. A második világháború óta bealkonyult a kézi cséplésnek, azóta nehéz zsúpot szerezni, aminek következtében alig-alig lehet kast köttetni. Többek között ez is oka a kasos méhészet gyors hanyatlásának. Az elhasználódott hitvány kasokat általában feldobják a padlásra, s ott aszalt gyümölcsöt, diót, babot vagy egyéb terményt tartanak benne. Néha boritóként a szabadon álló méhkasokra teszik, hogy védjék őket a nap heve és a tél hidege ellen, vagy tyukülő kosár válik belőlük. A kasok belsején ritkán egy, általában két léptartó vesszőt , lóptartót , nvárs -at, léptartó fá -t, körösztfát szoktak keresztülszúrni és merőlegesen vagy egymással
