H. Kerecsényi Edit: Néprajzi Közlemények 13. évolyam, 3-4. szám - A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén (Budapest, 1969)

25. ábra: átmeneti szalmakas mékas Murakereszturról Ajándékozó 1934 óta méhészkedik. 20 családját Hnnor rakodó kaptárban tartja. Ezt a kast akkor használta, ha jó gyűjtés volt

, és kevés volt a méztere. Föléje közepén kivágott deszkalapot helyezett, ós arra egy másik kast vagy aprókeretes kaptárt tett. A röpnyilását azonban elzárta. Ebben az alsó kasban volt az anya ós a költótér

. A hámon rácson keresztül volt az összeköttetés a ráhelyezett másik kassal. A dugóra akkor volt szükség, ha etetni kellett a méheket. Ilyenkor fél-literes üvegbe szirupot töltött, s az öveg szájába vattát tett, hogy a szirup csak lassan csöpögjön. A kast 1934-ben maga kötötte, de 1940 körül alakitotta át. Szintén átmeneti kasnak készült a 26. ábrán bemutatott

67 oltárci kas is. Tulajdonosa 1940 körül maga kötötte. Különös érdekessége, hogy négyszögletes átmetezetü, s ezt a formáját végig megtartja. Próbálkozásként koszit ette ilyenre, de nagyon sok munka volt vele, azért nem kötött többet