Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - Jegyzetek

ácsok is. ők irányítják a falak felhúzását, mely munka baráti, rokon segítséggel végződikj a tetőt viszont a gazdával maguk készítik el. 13. Ä régebbi - múlt században s e századelőn épült házak alacsonyak, a mestergerendát felnőtt ember a földről elérte /hogy a fölé helyezett holmit levehesse*vagy oda visszatehesse/ kinyújtott karralj ami 220-240 cm magasságot jelent. Az ujabb divat szerint kisebb méretre épült házak falai magasabbak, 3 métert lehetőleg elérik, de nem egy meg is haladja. 14. Beszédes tanulságul szolgálhat e téren a tetővázhoz felhasznált keresztgerendák hossza. Ezek - egyébként országosan - még e század elején rendesen 7 méteresek voltak. Az I. világháború előtt azonban már elkezdik a rövidebbek használatát, a háború után pedig már nem is találkozni ilyen hosszú gerenda felhasználásával, ami közvetve ugyan, de a szobák általános kisebbedésére utal.A különböző korok és a különböző társadalmi szintek, illetve családtipusok lakóházainak eltérő méretezését az eredeti kéziratban több felméréssel s a felmérést házak, illetve a bennük lakó családok történetével illusztráltuk. Itt sajnos, ennek az anyagnak közléséről le kellett mondanunk. 15. Itt, a pad ülésre alkalmatlan sarkában, áll a nagy fedeles kenyeres kosár a szegett kenyérrel. 16. Meglétéhez annyira ragaszkodnak, hogy az olyan magányos özvegyasszony, amilyen pl. Rózsa Julianna, akinek egy alig 3 méter hosszú szobácskát építettek, amelyben csupán hálóágya fért el, megfelelő nyoszolya hiányában, a fiókos láda tetejére vetette fel díszágyát. /A ládára ágyazás nem kivételes a magyaroknál, a keleti magyar népcsoportok között vannak, akik rendesen ládára vetik fel a díszágyat./ 17. Talán nem érdektelen feljegyezni, hogy a gyűjtőről és családjáról a szállásadó Orbán Ferenc házában több arc-