Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

II. Lakás - A ház és a lakás karbantartása

cai kisajtó, mely maga is cifra /béleltnek mondják, mert kétrétű a deszkázass s a felső deszkasor változatos alakú kisebb darabjaiból köröket, félköröket s melléjük sugaras tárkitöltést vagy más mértani formákat alkotnak, mind nagyfejű kovácsolt vasszegekkel díszesen rögzítve/, egy-egy faragott kapuoszlopba van beállítva, a régebbieken kisebb nyerges tető is látható zsindely fedéssel. Faragott a nagykapu két tartó oszlopa is. Díszes a tornác udvari frontja; a faragott fa vagy a meszelt kőoszlopok s a deszkából, ritkábban vöröstéglából rakott mellvéd, gyakorlati haszna mellett a díszítő kedvről, és a sajátos helyi díszítőstilusról is tanúskodnak* A házbalépő rácsozással és áttört faragással díszített külső ajtóval, a verőcével találja magát szemben, hogy azután benyitva a házba, illetve a konyhába, annak választó falára függesztett tányérok-tálak-kancsók sokasága ragadja meg tekintetét. A házbelső bútor-, edény- s textilfelszerelésében egy régebbi - múlt századi-századfordulói, egy újabb - a két háború közötti - és egy legújabb díszítőstilus különböztethető meg, ezek érthetően gyorsabban változtak mint az épületek külseje. A mult századi izlés általában a "rózsákat", a tarkát szerette. Rózsásra festették a szoba bútorait, rózsás cserépedényeket aggattak a ház és pitvar falaira, ilyenekkel rakták meg a fogasokat, palackosokat, tányérosokatj az ünnepi terítések tálaló, evő és italos készletei mind rózsás edényekből kerültek ki. A cserépedényekhez csatlakozott néhány üvegedény is, de ezek is vagy festettek voltak, vagy domború mintázattal, feliratokkal ékesek. Ezzel a parasztos-rózsás Ízléssel ellentétben, már a múlt század nyolcvanas éveiben felbukkan egy M

nemeses

n

, "uras" izlés /tulajdonképpen az alföldi mezővárosok stílusa/, mely sötétzöldre, sötétbarnára, ritkábban csontfehérre fes-