Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)

I. Munka - Elemi munkaszervezetek

nemhogy előttem." A "külső munkának" a leadása határozott fordulópont. A felnövekvő fiu törekszik, vágyakozik egyre ujabb munkakörök meghódítására. Titokhan, magát megerőltetve próbálgatja a kaszálást, kísérletezik a lóhajtással,ha szülei távol vannak, saját buzgalmából "vígeződik", felsöpri a kertet, bekészíti a takarmányt. Bedécs Károly nyolc éves korában indult el először önállóan, egy hasonló korú cimborával, hogy apja tudta nélkül egy kis rakomány takarmányt behozzon a határból. /A kisérlet egyébként nem sikerült, a gyerekek csak egyetlen lovat mertek befogni, a ló félrerántotta, felborította a kocsit - sírva jöttek haza kocsi nélkül a lóval./ Java erejében vannak aztán a férfinak "kiválasztott kedves munkái", mint Kiss Sámuelnek az aratás, amit kifejezetten örömmel végez - de buzgón, vetélkedve teszi a többi munkát is. Ez a buzgalom és becsvágy eltűnik 50-60 évnél. Ebben a korban az a kívánatos és irigyelt már, ha nem kell többet "külső munkára'' a határba menni. A "belső munka", a "végeződés", a kertben a jószág ellátása marad meg ezután mint könnyű munka. Ebben a korban vont el egyes férfiakat a község igazgatásában viselt tisztség is a család határbeli munkájából. A munkakörváltás részben generációk váltása* a meglett ember helyett fia, veje áll be a külső munkába. De joga van a külső munkát letenni olyannak is, akinek nincs férfi utódja. Jómódú gazda elhatározhatja, hogy "nem küzködik többet a földdel" és felében kiadja a birtokát /voltaképp egész évre felfogad egy családot a külső munkák elvégzésére, lásd hátrább/. Efféle "jó öreg korra" törekedtek a kezük munkája után élő napszámosok és cselédek is, - hogy ne kelljen kenyerüket a határba járással megkeresni, hanem összegyűjtött vagyonkájuk, házuk, néhány hold földjük fejében eltartsák őket. Jlemi ^munkaszervezetek A földmüvelés technikája ős szokásrendje megszabta