Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 12. évfolyam, 3-4. szám - Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Budapest, 1967)
I. Munka - Elemi munkaszervezetek
azokat az elemi, minimális munkacsoportokat, melyek egy-egy munkát el tudnak végezni. Ezek azok az egységek, melyekből egy-egy paraszti üzem munkaszervezete felépül. Fogattal végzett munkák. Szántás. A mult század végéig a szántást két pár lóval /ill. ökörrel/ vagy legalább három lóval végezték. A régi,tökéletlenebb ekék, kivált a század közepén még használatos faekék nagyobb vonóerőt kivántak, beállítani sem lehetett őket pontosan, ezért szükség volt a több állat egyenletesebb húzására is. Az állatokat a "lóhajtó" irányította, az első pár ló mellett haladva vagy a "barázdás* 1 /jobb oldali első/ lovon ülve. Az eketartó mellett gyakran még egy harmadik személyre is szükség volt, aki az ösztökével tisztogatta az ekét. A századforduló, kivált az első világháború óta a szántás "egy emberi munka" lett. Ezt a változást maguk az átányiak is mint jelentős fordulatot tartják számon. A munkaszervezet átalakulását két technikai vívmány tette lehetővé. Az uj tipusu, "tüköracél" kormánylemezzel ellátott ekéket a talaj s az igaerő adottságaihoz pontosan be lehetett szabályozni s mellettük - ha csak nem volt különösen tapadó a talaj - ki sem kellett hozni az ösztökét.Ezekbe az ©kéltbe már - kivéve különleges eseteket, mint a gyeptörés - csak két lovat, két ökröt fogtak. Az eketartónak nem kellett nyomni, görcsösen tartani az ekeszarvát. Módja volt rá, hogy a másik újítás, a szántógyeplő segítségével maga irányítsa az igát. A szántáshoz kapcsolódott a vetés és a boronálás. A régi munkaszervezés idején a szántás után a tapasztaltabb eketartó vetni kezdett, a lóhajtó pedig egyetlen pár állattal boronált utána.^ Egy emberi szántásnál ez a lehetőség elesett. Orbán Ferenc, amikcr mint "fuvaros" bérárt szántott és vetett másoknak, azalatt míg déli pihenőt adott a lovaknak, bevetette a felszántott területet, a vetőzsákba tett karaj kenyérből "harapott" közben valamit, vetés után bore—